Alapesetben a félév kezdete előtt kell eldöntenetek, hogy aktív vagy passzív lesz-e a hallgatói jogviszonyotok az adott szemeszterben. A felsőoktatási intézmény ugyanakkor a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését a már megkezdett képzési időszakban is az adott képzési időszakra vonatkozóan szülés, baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, ha a hallgató önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a követelményeket.
Ezekben az esetekben az adott félév nem számít bele az állami ösztöndíjas támogatási időbe, ami osztott képzés esetén összesen 12, osztatlan képzés esetén pedig 14 félév, egy adott szakon pedig maximum két félévvel haladhatja meg a képzési időt.
Az ilyen módon "passziváltatott" szemeszter nem számít bele az oklevélszerzési határidőbe sem, ami a képzési idő másfélszerese. A halasztás általános szabályairól itt olvashattok, azt pedig, hogy mi történik, ha az első félév hagyjátok ott az egyetemet, itt nézhetitek meg.
Ha viszont a fentiektől eltérő okból nem tudjátok befejezni a félévet, a szemeszter aktívnak fog számítani, akkor is, ha egy kreditet sem végeztek el. Ez azért veszélyes, mert egyrészt kicsúszhattok a határidőből, másrészt, ha az utolsó két aktív félévetekben átlagosan nem szereztek 18 kreditet, átsorolhatnak titeket. Emellett képzési területre meghatározott minimumátlagot is teljesítenetek kell: ezeket itt találjátok.
2020. január 1-jétől már nem kell visszafizetnie az állami ösztöndíj egy részét annak, aki a diploma megszerzése nélkül hagyja ott az egyetemet - helyette hazai munkaviszonyt kell majd fenntartani. Itt vannak a részletek.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
