Bejelentkeztetek az őszi szemeszterre, de valamiért nem tudjátok teljesíteni a tárgyakat? Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak rátok, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.
Alapesetben a félév kezdete előtt kell eldöntenetek, hogy aktív vagy passzív lesz-e a hallgatói jogviszonyotok az adott szemeszterben. A felsőoktatási intézmény ugyanakkor a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését a már megkezdett képzési időszakban is az adott képzési időszakra vonatkozóan szülés, baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, ha a hallgató önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a követelményeket.
Ezekben az esetekben az adott félév nem számít bele az állami ösztöndíjas támogatási időbe, ami osztott képzés esetén összesen 12, osztatlan képzés esetén pedig 14 félév, egy adott szakon pedig maximum két félévvel haladhatja meg a képzési időt.
Az ilyen módon "passziváltatott" szemeszter nem számít bele az oklevélszerzési határidőbe sem, ami a képzési idő másfélszerese. A halasztás általános szabályairól itt olvashattok, azt pedig, hogy mi történik, ha az első félév hagyjátok ott az egyetemet, itt nézhetitek meg.
Ha viszont a fentiektől eltérő okból nem tudjátok befejezni a félévet, a szemeszter aktívnak fog számítani, akkor is, ha egy kreditet sem végeztek el. Ez azért veszélyes, mert egyrészt kicsúszhattok a határidőből, másrészt, ha az utolsó két aktív félévetekben átlagosan nem szereztek 18 kreditet, átsorolhatnak titeket. Emellett képzési területre meghatározott minimumátlagot is teljesítenetek kell: ezeket itt találjátok.
Fontos: januártól változnak az állami ösztöndíjjal kapcsolatos szabályok
2020. január 1-jétől már nem kell visszafizetnie az állami ösztöndíj egy részét annak, aki a diploma megszerzése nélkül hagyja ott az egyetemet - helyette hazai munkaviszonyt kell majd fenntartani. Itt vannak a részletek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
