Ezen a szakon videójátékozással töltötték az első órát a diákok

A műfaj növekvő népszerűségét kihasználva egyre több külföldi egyetem indít az online videójátékok világára épülő esport szakot. A kritikusok túl specializáltnak tartják a képzést - írja riportjában az AP.

  • Eduline

Egyre több külföldi egyetem indít esport szakot: a képzés amerikai, brit, szingapúri és kínai intézmények palettáján is megjelent. Bár a bevezető órán egy videójátékot próbáltak ki a diákok, a képzés során az online "űzött" sportok marketingjéről, menedzsmentjéről  például az egyre nagyobb méretű és léptékű versenyek szervezéséről tanulnak - írja riportjában az AP, amelyet az Index szúrt ki.

Esport szakot indított többek között a brit Chichester University és a University of Staffordshire, a virginiai Shenandoah University, a massachusettsi Becker College és az Ohio State University. A riport szerint az esport iparág üzleti értéke az idei évben már 1,1 milliárd dollár (337 millárd 700 millió forint) lesz, a videójátékozók és rajongók száma pedig 454 millió.

Van ugyanakkor, aki szkeptikus az új képzéssel kapcsolatban, különösen, hogy a brit és amerikai oktatásért mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a diákoknak és a szülőknek. Joni Finney, a Pennsylvaniai Egyetemen működő, felsőoktatást kutató intézet igazgatója szerint néhány képzés túl specializált tudást ad, az egyetemek egy része pedig a jelentkezők számának visszaesését akarja ellensúlyozni jól hangzó szakok indításával. Szerinte az intézményeken múlik, hogy képesek-e kiállni és azt mondani, hogy egy üzleti diplomával el lehet helyezkedni ilyen munkakörökben is.

Pályakezdőknek: ezek a munkakörök néhány éve még nem léteztek

Melyek azok a szakmák, amelyek az elmúlt öt évben jelentek meg Magyarországon? Az új - és sokszor nehezen értelmezhető - pozíciók közül mutatott be néhányat a Pénzcentrum.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.