Ezek a legfontosabb tudnivalók a diákhitelről: típusok és szabályok

Hamarosan lejár a diákhitel-igénylés határideje, ezért itt van egy útmutató az igénylés szabályairól, valamint a diákhitelek közti különbségekről.

  • Eduline

Kik vehetik fel a Diákhitel1-et és kik a Diákhitel2-t?

A szabad felhasználású Diákhitel1-et egyaránt felvehetik állami ösztöndíjas és önköltséges képzésen tanulók - de ha éppen külföldön tanultok Erasmusszal, akkor is felvehetitek. A Diákhitel2-t ezzel ellentétben kizárólag akkor igényelhetitek, ha önköltséges, vagyis fizetős szakon tanultok.

Mekkora összeget lehet igényelni egyikkel, másikkal?

A Diákhitel1 maximális összege 70 ezer forint havonta - így összesen 350 ezer forint hitelt vehettek igénybe. A Diákhitel2-vel akkora összeget vehettek fel, amekkora a tandíjatok, ennél az összegnél nem lehet magasabb az igényelt hitelösszeg.

Mekkora a kamat?

A Diákhitel1-re 1,99 százalék érvényes a július 1-től december 31-ig tartó időszakra. A Diákhitel2 pedig kamatmentes.

Mennyi időre igényelhető?

A Diákhitel1 egy félévre (vagyis 5 hónapra) igényelhető, míg a Diákhitel2-t 11 tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra. Ha egységes osztatlan szakon tanultok, és a képzési idő meghaladja a 11 félévet (ilyen például a hatéves általános orvosi szak), akkor a jogosultsági idő megegyezik a képzési idővel, de nem haladhatja meg a 14 tanulmányi félévet.

Mikortól kötelező a törlesztés?

A Diákhitel1 igénylésének korhatára jelenleg 45 éves kor a szabályok szerint, ezzel együtt a törlesztés legkésőbbi kezdete is lehet 45 éves kortól. Ugyanez a szabály vonatkozik a Diákhitel2-re is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Az önköltséges képzésen tanulók negyede vesz fel diákhitelt

Nyelvtanulásra is igényelhető lesz a diákhitel októbertől - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.