A világ legjobb egyetemvárosai közé választották Budapestet, egy rangsorban pedig az első helyen végzett

Nyilvánosságra hozta a világ legjobb egyetemvárosainak rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS), a listán Budapest a 43. helyet szerezte meg. A többek között hallgatói vélemények, árak és a helyi felsőoktatási intézmények elismertsége alapján összeállított rangsor élén London, Tokió és Melbourne áll.

  • Eduline

A friss QS-rangsor első tíz helyezettje London, Tokió, Melbourne, München, Berlin, Montreal, Párizs, Zürich, Sydney és Szöul. A listát több szempont alapján állították össze: figyelembe vették például az adott város felsőoktatási intézményeinek rangsorhelyezését, az árakat, a munkaerőpiaci helyzetet. A rangsor összeállítói azonban felhasználtak egy 87 ezer hallgató és friss diplomás megkérdezésével készített kutatást is, amelyben az egyetemistákat és a nemrég végzetteket többek között az adott város kulturális és éjszakai életéről, a munkaerőpiaci lehetőségekről, az árakról, a helyiek nyitottságáról.

Budapest: ebben az alrangsorban az első

Budapest az egyetemvárosok összesített 2019-es rangsorában a 43. helyet szerezte meg, a „megfizethetőség” alapján összeállított alrangsorban azonban idén is az első helyen áll, megelőzve több ázsiai és európai egyetemvárost, például Varsót, Berlint, Brnót, Vilniust, Kijevet.

Az összesített rangsorban a környező országok egyetemvárosai közül a magyar hallgatók körében is népszerű Bécs szerezte a legjobb helyezést, a 13. helyen végzett. A cseh egyetemvárosok közül kettő jutott fel a listára, Prága a 35., Brno pedig a 60. helyen zárt, míg Lengyelországból Varsó az 51., Krakkó pedig a 104. Kijev a 118. helyet kapta meg a QS rangsorkészítőitől.

Kilenc magyar egyetem került a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé: friss rangsor

Kilenc magyar egyetem került a kétezer legjobb felsőoktatási intézmény közé a Center for World University Rankings (CWUR) 2019/2020-as listáján - közölte a Szegedi Tudományegyetem.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.