Nyilvánosságra hozta a világ legjobb egyetemvárosainak rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS), a listán Budapest a 43. helyet szerezte meg. A többek között hallgatói vélemények, árak és a helyi felsőoktatási intézmények elismertsége alapján összeállított rangsor élén London, Tokió és Melbourne áll.
A friss QS-rangsor első tíz helyezettje London, Tokió, Melbourne, München, Berlin, Montreal, Párizs, Zürich, Sydney és Szöul. A listát több szempont alapján állították össze: figyelembe vették például az adott város felsőoktatási intézményeinek rangsorhelyezését, az árakat, a munkaerőpiaci helyzetet. A rangsor összeállítói azonban felhasználtak egy 87 ezer hallgató és friss diplomás megkérdezésével készített kutatást is, amelyben az egyetemistákat és a nemrég végzetteket többek között az adott város kulturális és éjszakai életéről, a munkaerőpiaci lehetőségekről, az árakról, a helyiek nyitottságáról.
Budapest: ebben az alrangsorban az első
Budapest az egyetemvárosok összesített 2019-es rangsorában a 43. helyet szerezte meg, a „megfizethetőség” alapján összeállított alrangsorban azonban idén is az első helyen áll, megelőzve több ázsiai és európai egyetemvárost, például Varsót, Berlint, Brnót, Vilniust, Kijevet.
Az összesített rangsorban a környező országok egyetemvárosai közül a magyar hallgatók körében is népszerű Bécs szerezte a legjobb helyezést, a 13. helyen végzett. A cseh egyetemvárosok közül kettő jutott fel a listára, Prága a 35., Brno pedig a 60. helyen zárt, míg Lengyelországból Varsó az 51., Krakkó pedig a 104. Kijev a 118. helyet kapta meg a QS rangsorkészítőitől.
Kilenc magyar egyetem került a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé: friss rangsor
Kilenc magyar egyetem került a kétezer legjobb felsőoktatási intézmény közé a Center for World University Rankings (CWUR) 2019/2020-as listáján - közölte a Szegedi Tudományegyetem.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
