Budapesten jelentős eltérések figyelhetők meg a belvárosi és a külsőbb kerületek albérlet árai között. Most utána jártunk, hogy átlagosan mennyibe kerül a lakás bérlés a főváros legnépszerűbb területein.
Az egyetemisták Budapesten főként az egyetemük közelében próbálnak lakást bérelni, ezért elsősorban a XI. és a IX. kerület belső része a legnépszerűbb. Az előbbiben egyszobás lakásokat már 120 ezer forintos havidíjtól is találhatnak a szemfülesebbek, de nem ritkák a 200 ezer forintos árak sem. Ha nem okoz számotokra gondot, hogy mással lakjatok, akkor jobban megéri másfél-, kétszobás lakást bérelnetek, ezeknek az ára ugyanis 160-180 ezer forint körül mozog – így fejenként jobban jártok, mintha egyedül bérelnétek egy egyszobás apartmant.
A IX. kerületben valamivel olcsóbbak az egyszobás albérletek – itt már 120-160 ezer forint körül találhattok kiadó lakásokat. A másfél-, kétszobás albérletekre havonta 180-200 ezer forintot kell félretennetek, de nem ritkák a 240-250 ezer forintos árak sem.
Ezeket a lakásokat olcsóbban ki lehet bérelni: paneleket (is) keresnek az egyetemisták
Az ingatlan.com portál elemzése szerint a panellakások lehetnek az idei albérletszezon slágerei. A panelek az átlagnál olcsóbbak, ezért a diákok leginkább ezeket a lakásokat keresik majd a most induló szezonban.
A belsőbb kerületekben még magasabb bérleti díjakkal kell számolni. Az V. kerületben átlagosan 180-250 ezer forint, a VI. kerületben 150-200 ezer forint, a VII. kerületben pedig 130-180 ezer forint körül mozognak az egyszobás albérletek árai. Másfél-, kétszobás albérletekért az V. kerületben 200-300 ezer forintot, a VI. kerületben 180-250 ezer forintot, a VII. kerületben pedig 150-200 ezer forintot is elkérhetnek havonta a lakások tulajdonosai.
Természetesen ezekben a kerületekben is akadnak kivételek, és elvétve akár 120-140 ezer forintos áron is hozzá lehet jutni a lakásokhoz, de ehhez valóban gyorsnak kell lenni, mert percek alatt elkapkodják az ilyen lehetőségeket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
