Egyre magasabbak az árak: ennyit kell fizetni az albérletekért a legnépszerűbb fővárosi kerületekben

Budapesten jelentős eltérések figyelhetők meg a belvárosi és a külsőbb kerületek albérlet árai között. Most utána jártunk, hogy átlagosan mennyibe kerül a lakás bérlés a főváros legnépszerűbb területein.

  • Eduline

Az egyetemisták Budapesten főként az egyetemük közelében próbálnak lakást bérelni, ezért elsősorban a XI. és a IX. kerület belső része a legnépszerűbb. Az előbbiben egyszobás lakásokat már 120 ezer forintos havidíjtól is találhatnak a szemfülesebbek, de nem ritkák a 200 ezer forintos árak sem. Ha nem okoz számotokra gondot, hogy mással lakjatok, akkor jobban megéri másfél-, kétszobás lakást bérelnetek, ezeknek az ára ugyanis 160-180 ezer forint körül mozog – így fejenként jobban jártok, mintha egyedül bérelnétek egy egyszobás apartmant.

A IX. kerületben valamivel olcsóbbak az egyszobás albérletek – itt már 120-160 ezer forint körül találhattok kiadó lakásokat. A másfél-, kétszobás albérletekre havonta 180-200 ezer forintot kell félretennetek, de nem ritkák a 240-250 ezer forintos árak sem.

Ezeket a lakásokat olcsóbban ki lehet bérelni: paneleket (is) keresnek az egyetemisták

Az ingatlan.com portál elemzése szerint a panellakások lehetnek az idei albérletszezon slágerei. A panelek az átlagnál olcsóbbak, ezért a diákok leginkább ezeket a lakásokat keresik majd a most induló szezonban.

A belsőbb kerületekben még magasabb bérleti díjakkal kell számolni. Az V. kerületben átlagosan 180-250 ezer forint, a VI. kerületben 150-200 ezer forint, a VII. kerületben pedig 130-180 ezer forint körül mozognak az egyszobás albérletek árai. Másfél-, kétszobás albérletekért az V. kerületben 200-300 ezer forintot, a VI. kerületben 180-250 ezer forintot, a VII. kerületben pedig 150-200 ezer forintot is elkérhetnek havonta a lakások tulajdonosai.

Természetesen ezekben a kerületekben is akadnak kivételek, és elvétve akár 120-140 ezer forintos áron is hozzá lehet jutni a lakásokhoz, de ehhez valóban gyorsnak kell lenni, mert percek alatt elkapkodják az ilyen lehetőségeket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.