Budapesten jelentős eltérések figyelhetők meg a belvárosi és a külsőbb kerületek albérlet árai között. Most utána jártunk, hogy átlagosan mennyibe kerül a lakás bérlés a főváros legnépszerűbb területein.
Az egyetemisták Budapesten főként az egyetemük közelében próbálnak lakást bérelni, ezért elsősorban a XI. és a IX. kerület belső része a legnépszerűbb. Az előbbiben egyszobás lakásokat már 120 ezer forintos havidíjtól is találhatnak a szemfülesebbek, de nem ritkák a 200 ezer forintos árak sem. Ha nem okoz számotokra gondot, hogy mással lakjatok, akkor jobban megéri másfél-, kétszobás lakást bérelnetek, ezeknek az ára ugyanis 160-180 ezer forint körül mozog – így fejenként jobban jártok, mintha egyedül bérelnétek egy egyszobás apartmant.
A IX. kerületben valamivel olcsóbbak az egyszobás albérletek – itt már 120-160 ezer forint körül találhattok kiadó lakásokat. A másfél-, kétszobás albérletekre havonta 180-200 ezer forintot kell félretennetek, de nem ritkák a 240-250 ezer forintos árak sem.
Ezeket a lakásokat olcsóbban ki lehet bérelni: paneleket (is) keresnek az egyetemisták
Az ingatlan.com portál elemzése szerint a panellakások lehetnek az idei albérletszezon slágerei. A panelek az átlagnál olcsóbbak, ezért a diákok leginkább ezeket a lakásokat keresik majd a most induló szezonban.
A belsőbb kerületekben még magasabb bérleti díjakkal kell számolni. Az V. kerületben átlagosan 180-250 ezer forint, a VI. kerületben 150-200 ezer forint, a VII. kerületben pedig 130-180 ezer forint körül mozognak az egyszobás albérletek árai. Másfél-, kétszobás albérletekért az V. kerületben 200-300 ezer forintot, a VI. kerületben 180-250 ezer forintot, a VII. kerületben pedig 150-200 ezer forintot is elkérhetnek havonta a lakások tulajdonosai.
Természetesen ezekben a kerületekben is akadnak kivételek, és elvétve akár 120-140 ezer forintos áron is hozzá lehet jutni a lakásokhoz, de ehhez valóban gyorsnak kell lenni, mert percek alatt elkapkodják az ilyen lehetőségeket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
