Budapesten jelentős eltérések figyelhetők meg a belvárosi és a külsőbb kerületek albérlet árai között. Most utána jártunk, hogy átlagosan mennyibe kerül a lakás bérlés a főváros legnépszerűbb területein.
Az egyetemisták Budapesten főként az egyetemük közelében próbálnak lakást bérelni, ezért elsősorban a XI. és a IX. kerület belső része a legnépszerűbb. Az előbbiben egyszobás lakásokat már 120 ezer forintos havidíjtól is találhatnak a szemfülesebbek, de nem ritkák a 200 ezer forintos árak sem. Ha nem okoz számotokra gondot, hogy mással lakjatok, akkor jobban megéri másfél-, kétszobás lakást bérelnetek, ezeknek az ára ugyanis 160-180 ezer forint körül mozog – így fejenként jobban jártok, mintha egyedül bérelnétek egy egyszobás apartmant.
A IX. kerületben valamivel olcsóbbak az egyszobás albérletek – itt már 120-160 ezer forint körül találhattok kiadó lakásokat. A másfél-, kétszobás albérletekre havonta 180-200 ezer forintot kell félretennetek, de nem ritkák a 240-250 ezer forintos árak sem.
Ezeket a lakásokat olcsóbban ki lehet bérelni: paneleket (is) keresnek az egyetemisták
Az ingatlan.com portál elemzése szerint a panellakások lehetnek az idei albérletszezon slágerei. A panelek az átlagnál olcsóbbak, ezért a diákok leginkább ezeket a lakásokat keresik majd a most induló szezonban.
A belsőbb kerületekben még magasabb bérleti díjakkal kell számolni. Az V. kerületben átlagosan 180-250 ezer forint, a VI. kerületben 150-200 ezer forint, a VII. kerületben pedig 130-180 ezer forint körül mozognak az egyszobás albérletek árai. Másfél-, kétszobás albérletekért az V. kerületben 200-300 ezer forintot, a VI. kerületben 180-250 ezer forintot, a VII. kerületben pedig 150-200 ezer forintot is elkérhetnek havonta a lakások tulajdonosai.
Természetesen ezekben a kerületekben is akadnak kivételek, és elvétve akár 120-140 ezer forintos áron is hozzá lehet jutni a lakásokhoz, de ehhez valóban gyorsnak kell lenni, mert percek alatt elkapkodják az ilyen lehetőségeket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
