Budapesten jelentős eltérések figyelhetők meg a belvárosi és a külsőbb kerületek albérlet árai között. Most utána jártunk, hogy átlagosan mennyibe kerül a lakás bérlés a főváros legnépszerűbb területein.
Az egyetemisták Budapesten főként az egyetemük közelében próbálnak lakást bérelni, ezért elsősorban a XI. és a IX. kerület belső része a legnépszerűbb. Az előbbiben egyszobás lakásokat már 120 ezer forintos havidíjtól is találhatnak a szemfülesebbek, de nem ritkák a 200 ezer forintos árak sem. Ha nem okoz számotokra gondot, hogy mással lakjatok, akkor jobban megéri másfél-, kétszobás lakást bérelnetek, ezeknek az ára ugyanis 160-180 ezer forint körül mozog – így fejenként jobban jártok, mintha egyedül bérelnétek egy egyszobás apartmant.
A IX. kerületben valamivel olcsóbbak az egyszobás albérletek – itt már 120-160 ezer forint körül találhattok kiadó lakásokat. A másfél-, kétszobás albérletekre havonta 180-200 ezer forintot kell félretennetek, de nem ritkák a 240-250 ezer forintos árak sem.
Ezeket a lakásokat olcsóbban ki lehet bérelni: paneleket (is) keresnek az egyetemisták
Az ingatlan.com portál elemzése szerint a panellakások lehetnek az idei albérletszezon slágerei. A panelek az átlagnál olcsóbbak, ezért a diákok leginkább ezeket a lakásokat keresik majd a most induló szezonban.
A belsőbb kerületekben még magasabb bérleti díjakkal kell számolni. Az V. kerületben átlagosan 180-250 ezer forint, a VI. kerületben 150-200 ezer forint, a VII. kerületben pedig 130-180 ezer forint körül mozognak az egyszobás albérletek árai. Másfél-, kétszobás albérletekért az V. kerületben 200-300 ezer forintot, a VI. kerületben 180-250 ezer forintot, a VII. kerületben pedig 150-200 ezer forintot is elkérhetnek havonta a lakások tulajdonosai.
Természetesen ezekben a kerületekben is akadnak kivételek, és elvétve akár 120-140 ezer forintos áron is hozzá lehet jutni a lakásokhoz, de ehhez valóban gyorsnak kell lenni, mert percek alatt elkapkodják az ilyen lehetőségeket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
