43 oktatót nyugdíjaznak, 21 munkatársat pedig elküldenek az ELTE-ről

Összesen 64 oktató és oktatástámogató munkatársától válik meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) – írja a Népszava az intézmény tájékoztatása alapján.

  • Eduline

A lap azt írja, a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karon történő létszám-racionalizálásról január 22-én születtek meg a közös rektori-kancellári utasítások, az érintett karok vezetésével történt egyeztetések alapján.

„Ezek szerint a Bölcsészettudományi Karon a már korábban elért nyugdíjkorhatárra tekintettel 23 fő, a létszámcsökkentés keretében pedig 11 fő (oktatók és oktatástámogatók) jogviszonya szűnik meg. A Természettudományi Kar esetében a már elért nyugdíjkorhatárra tekintettel 20 fő, a létszámcsökkentés keretében pedig 10 fő munkaviszonya szűnik meg” – írta az egyetem a Népszava kérdésére.

"Visszafordíthatatlan, káros, méltatlan": a felsőoktatási finanszírozás átalakítását követelik

"A kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást, és az elégtelen források elosztását úgy alakította, hogy az a minél olcsóbb tömegoktatás és mondvacsinált kutatási tevékenységek felé sodorja az intézményeket" - írja közleményében az Oktatói Hálózat.

ELTE: nincs gazdasági vészhelyzet, stabil az egyetem működése

Eötvös Loránd Tudományegyetem pénzügyi helyzete és működése stabil - reagált az egyetem az Oktatói Hálózat hétfői közleményére.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.