„Nincs szó betiltásról” – ezt írja a társadalmi nemek mesterszakáról évértékelőjében a Professzorok Batthyány Köre, amely szerint „álságos a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság Alaptörvénynek ellentmondó korlátozásáról beszélni, mert a téma továbbra is szabadon kutatható és oktatható”. A Corvinus átalakítását „figyelemre méltónak tartják”, a Corvinus-modell kiterjesztése azonban – írják - nagy körültekintést igényel, számos területen a felsőoktatás ugyanis nem lehet önfenntartó.
„A nyáron felajzotta a kedélyeket a „gender” szakok „betiltásáról” szóló vita. Tudomásunk szerint nincs szó betiltásról, csupán annyi történt, hogy a kormány a hatályos jogszabályok keretei között maradva visszavonta a téma külön szakon való oktatására vonatkozó engedélyt. Álságos a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság Alaptörvénynek ellentmondó korlátozásáról beszélni, mert a téma továbbra is szabadon kutatható és oktatható, legfeljebb nem egy kiemelt figyelmet vonzó önálló szakon, hanem például a szociológia főtárgy vagy egy doktori program keretében” – írja a konzervatív egyetemi tanárokból álló Professzorok Batthyány Köre a „Gondolatok az ország állapotáról” című évértékelőjében.
Szerintük az elmúlt húsz évben egyébként is túl sok szakot akkreditáltak, pedig a legtöbb esetben ez nem vagy csak alig járul hozzá a képzés minőségének javításához, „hanem inkább helyi csoportérdekeket szolgál”.
Hozzáteszik: a felsőoktatásban továbbra is súlyos gondot jelent a túlzott központosítás, a túl szigorú, körülményes, ezért a bürokráciát elfogadhatatlanul növelő, az ügyintézést lassító közbeszerzési szabályozás. „Ez annyira megnehezíti például a vegyszerek, a kisebb és közepes műszerek beszerzését, a szakmai utazások, gyakorlatok megszervezését, hogy volt eset, amikor egy pályázat nyertese lemondott az anyagi támogatásról, mert a bénító adminisztráció miatt nem látta biztosítva a pályázatban vállalt kutatási feladat teljesítését” – írják. Szerintük a megoldás az lenne, ha egy pályázat témafelelőse adott értékhatárig szabadon dönthetne az eleve meghatározott célra fordítható forrás elköltéséről, őt viszont a megfelelő hivatal szigorúan ellenőrizné, és visszaélés esetén kizárhatná a további pályázatokból.
Kijelentik: tarthatatlan, hogy a jelenlegi műszaki és természettudományos normatíva nem fedezi a tényleges oktatási költségeket, ezért több helyen vészhelyzet alakult ki, a normatívát ezért minél előbb jelentősen emelni kell.
„Figyelemre méltónak tartjuk a Corvinus Egyetem átalakításának gondolatát. Az alapítványi forma nagyobb adminisztratív és gazdasági szabadságot biztosítana az intézménynek, és automatikusan megoldódna például a közbeszerzések problémája. Kiterjesztése más állami egyetemekre azonban nagy körültekintést és elmélyült elemzést igényel, annál is inkább, mivel számos területen (pl. a természettudományban) a felsőoktatás nem lehet önfenntartó” – írják.
„A Corvinus nem lesz magánegyetem" - mondta Pálinkás József az RTL hétfői Magyarul Balóval című műsorában. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egykori elnöke szerint ha nem lesz jelentős béremelés a felsőoktatásban, nem lesznek kimagasló képességű egyetemi oktatók sem.
Túl sok a tananyag. Vagy túl kevés?
A Professzorok Batthyány Köre – írják értékelésükben – „örömmel nyugtázta”, hogy megjelent az új Nemzeti alaptanterv vitára alkalmas változata. „Fő irányaival egyetértünk, bár nem helyes, hogy a tanulmányok két lehetséges célja – a hasznosítható ismeretek átadása és a tudományos-kulturális örökség továbbadása – között többször az előbbire esik a hangsúly az utóbbi rovására. Fontosnak tartjuk, hogy az elemi iskolai tanterv jobban illeszkedjen a gyermekek képességének életkor szerinti fejlődéséhez. Helyeseljük, hogy az új NAT nagy súlyt fektet a különböző készségek elsajátítására, felkészít az egész életen át tartó tanulásra. Fontos, hogy csökkenjen a diákok és a tanárok terhelése, hogy az iskolában töltött első évek ne a túlterhelés, ne a nehéz beilleszkedés okozta frusztrációval, hanem az új környezet, az új ismeretek játékos felfedezésének örömével teljenek” – írják.
Hozzáteszik ugyanakkor: nem jó, hogy a tervezet jelentősen csökkenti a közös nemzeti műveltség alapját adó tartalmi előírásokat, „jóval nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az anyanyelv helyes és igényes használatának, a családi életre nevelésnek, valamint a hon- és népismeretnek. Fontos, hogy a kerettantervekben szerepeljenek azok az irodalmi alkotások, írók és költők, amelyeket, illetve akiket ismernie kell minden diáknak”.
Az integrált természettudomány-oktatásról (a NAT-tervezet alapján az általános iskolák dönthetnének úgy, hogy a fizikát, a kémiát és a biológiát összevontan oktatják) azt írják, ez elvben helyeslendő volna, de ha nincs, aki megfelelően tanítsa, csak további színvonalesés lehet az eredménye. „Az integrált természetismeret oktatása főleg azoknak lehet hasznos, akik nem természettudományi területen képezik magukat tovább, hiszen számukra a részletek nem fontosak, nélkülözhetetlen azonban, hogy a modern tudomány állásának megfelelő, általános érvényű ismereteket szerezzenek a világról. A természettudományos órák számának további csökkentése egy műszakilag és a természet törvényeinek ismeretében analfabéta társadalmi többség képét vetíti előre” – teszik hozzá.
Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a földrajz előírt kötelező összóraszámát 7-ről 6-ra csökkentenék az új NAT tervezetének készítői - írja állásfoglalásában a Magyar Földrajzi Társaság.
