"A Corvinus nem lesz magánegyetem"

„A Corvinus nem lesz magánegyetem” – mondta Pálinkás József az RTL hétfői Magyarul Balóval című műsorában. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egykori elnöke szerint ha nem lesz jelentős béremelés a felsőoktatásban, nem lesznek kimagasló képességű egyetemi oktatók sem.

  • Eduline
Fazekas István

„A Corvinus nem lesz magánegyetem. Akkor lenne magánegyetem, ha nekünk lenne néhány százmilliárdunk, és annak egy részét betennénk a Corvinusba. Ez így nem magánegyetem, hanem állami magánegyetem. Nem értem a működési módot” – mondta Pálinkás József, hozzátéve: egy ilyen rendszer kidolgozása és működtetése nem megy egyik napról a másikra, miközben a Corvinusnak 2019-ben már alapítványi formában kellene működnie.

„Annak én híve vagyok, hogy néhány egyetemet teljesítménye arányában jobban finanszírozzunk, de éppen erre való a versenypályázati finanszírozás, amit 2015-ben indítottunk. Nézzük meg, hogy Magyarországon mely egyetemek nyernek el versenyben kutatásra forrásokat – és akkor világossá válik, melyeket kell megerősíteni, mert ott vannak azok az emberek, az a száz vagy százötven, akik igazán fel tudnak hozni egy intézményt” – magyarázta az akadémikus.

Az innovációs hivatal egykori elnöke szerint hiba volt, hogy minden főiskolát átneveztek egyetemmé (az állami főiskolák közül egy kivétellel mindegyik „alkalmazott tudományok egyeteme” címet kapott az elmúlt években).

„A kimagasló képességű egyetemi oktatók közül nagyon sokan kimennek külföldre, ha nem lesz Magyarországon nagyobb biztonság, és nem történik minél hamarabb jelentős béremelés a felsőoktatásban, és nem emeljük ki azokat, akik igazán sokat tesznek le az asztalra. Ide lehet hozni hallgatókat Kazahsztánból és Üzbegisztánból, de senki ne higgye, hogy ezzel versenyezni fogunk a Harvarddal, de a prágai Károly Egyetemmel is nehezen, mert a cseh felsőoktatásban nagyobb a stabilitás” – magyarázta.

Indítson magánegyetemet az MTA: ezt javasolják akadémikusok

Néhány akadémikus tervezetet akar benyújtani a Magyar Tudományos Akadémia december 6-i rendkívüli közgyűlésére. Azt javasolják, hogy kezdeményezzék az MTA szerves beépülését a magyar felsőoktatás rendszerébe - derül ki a 168 Óra birtokába került tervezetből.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.