Teljesen átszabott képzésekre jelentkezhetnek a Corvinusra felvételizők 2020-tól

A jelenlegi 3+2 vagy 3,5+2 év helyett 4 éves alapképzéseket és egyéves mesterképzéseket hirdethetnek meg 2020-tól a Budapesti Corvinus Egyetem több fontos szakán.

  • Eduline

A Corvinus átalakításásának egyik kulcsfontosságú eleme lesz, hogy átalakul a képzési struktúra: a jelenlegi 3+2 vagy 3,5+2 év helyett egyes szakokon 4 éves alapképzési programot és 1 éves mesterképzési programokat hirdetnek meg. Ezek a képzések várhatóan 2020-tól indulnak majd – írja a Portfólió.

A tervek szerint első körben két alapszakon, a nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás szakokon indulhat az új modell, és fokozatosan terjesztik ki az egyetem képzési programjának jelentős részére felmenő rendszerben. Ugyanakkor, mivel egy ilyen átalakításhoz az ágazati szintű jogi keretek megteremtése szükséges, nem csak a Corvinuson, hanem a hazai felsőoktatás több szereplőjénél, több szakon is átalakulhat a jelenlegi struktúra.

Szabó Lajos, a  Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese úgy látja, hogy az üzleti képzéseknél és egyes társadalomtudományi területeken az egyéves mesterképzések versenyelőnyt jelenthetnek, ez az átalakítás egyik legfontosabb indoka:

„Szeretnénk igazodni a nemzetközi normákhoz, másrészt azt is szeretnénk, ha már az alapképzésen is olyan hallgatókat tudnánk képezni, akik nemzetközi tapasztalattal is rendelkeznek: persze a hallgató eddig is mehetett külföldre, de ez nem épült be teljes mértékben a tantárgyi programba. Az új rendszerben az alapképzésben a tanulmányok meghosszabbodnak fél évvel, de a hallgató egy félévet külföldön tanul vagy külföldön teljesíti szakmai gyakorlatát, így garantáltan szert tesz nemzetközi tapasztalatra" – tette hozzá. 

Hányan tanulhatnak ingyen a Corvinuson 2020-tól?

A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartásúvá válik az intézmény - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.