Feleslegesnek tartja az osztályzatokat A. C. Grayling, az új brit magánegyetem vezetője, szerinte az érdemjegyek nem tükrözik a diákok képességeit.
A vitatható színvonalú érettségi vizsgák miatt elvesztette a hitelét az osztályzás, véli Anthony Clifford Grayling, a nemrég alapított New College of the Humanities elnöke. A népszerű filozófus szerint a teszteken gyengébben teljesítők sokszor intelligensebbek és tájékozottabbak, mint színjeles eredményt produkáló társaik – írja a Daily Mail.
A tudós rengeteg kitűnő tanulót felvételiztetett már, állítása szerint azonban ezek a diákok nem feltétlenül voltak okosabbak és tehetségesebbek, mint azok, akik gyengébb osztályzatot szereztek az érettségin. „Emlékszem egy esetre, amikor egy négyesekkel érkező diák sokkal meggyőzőbbnek tűnt, mint az, aki csupa ötöst szerzett az érettségin. Végül mindkettejüket felvettük az egyetemre” – mondja Grayling.
A vizsgarendszert támadó professzor szerint a diákokat speciálisan az érettségi tesztekre készítik fel a középiskolákban ahelyett, hogy megtanítanák őket gondolkodni. „A teljesítménykényszeres diákok szeme előtt sokszor csak az lebeg, hogy megkapják az ötös osztályzatot, miközben elfelejtik, miért is járnak iskolába” – véli a tudós.
A legtöbb elitegyetem csupán a kitűnő érdemjegyekkel érkező diákokat veszi fel, Grayling azonban azoknak is megadná az esélyt saját intézményében, akik ugyan gyengébb osztályzatokat szereztek az érettségin, de a felvételi elbeszélgetésen meggyőzik tehetségükről az oktatókat.
eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
