Eltörölné az osztályzatokat az érettségin az új brit magánegyetem rektora
Feleslegesnek tartja az osztályzatokat A. C. Grayling, az új brit magánegyetem vezetője, szerinte az érdemjegyek nem tükrözik a diákok képességeit.
Eduline
A vitatható színvonalú érettségi vizsgák miatt elvesztette a hitelét az osztályzás, véli Anthony Clifford Grayling, a nemrég alapított New College of the Humanities elnöke. A népszerű filozófus szerint a teszteken gyengébben teljesítők sokszor intelligensebbek és tájékozottabbak, mint színjeles eredményt produkáló társaik – írja a Daily Mail.
A tudós rengeteg kitűnő tanulót felvételiztetett már, állítása szerint azonban ezek a diákok nem feltétlenül voltak okosabbak és tehetségesebbek, mint azok, akik gyengébb osztályzatot szereztek az érettségin. „Emlékszem egy esetre, amikor egy négyesekkel érkező diák sokkal meggyőzőbbnek tűnt, mint az, aki csupa ötöst szerzett az érettségin. Végül mindkettejüket felvettük az egyetemre” – mondja Grayling.
A. C. Grayling nem hisz az osztályzatokban
Wikipedia
A vizsgarendszert támadó professzor szerint a diákokat speciálisan az érettségi tesztekre készítik fel a középiskolákban ahelyett, hogy megtanítanák őket gondolkodni. „A teljesítménykényszeres diákok szeme előtt sokszor csak az lebeg, hogy megkapják az ötös osztályzatot, miközben elfelejtik, miért is járnak iskolába” – véli a tudós.
A legtöbb elitegyetem csupán a kitűnő érdemjegyekkel érkező diákokat veszi fel, Grayling azonban azoknak is megadná az esélyt saját intézményében, akik ugyan gyengébb osztályzatokat szereztek az érettségin, de a felvételi elbeszélgetésen meggyőzik tehetségükről az oktatókat.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.