Eltörölné az osztályzatokat az érettségin az új brit magánegyetem rektora
Feleslegesnek tartja az osztályzatokat A. C. Grayling, az új brit magánegyetem vezetője, szerinte az érdemjegyek nem tükrözik a diákok képességeit.
Eduline
A vitatható színvonalú érettségi vizsgák miatt elvesztette a hitelét az osztályzás, véli Anthony Clifford Grayling, a nemrég alapított New College of the Humanities elnöke. A népszerű filozófus szerint a teszteken gyengébben teljesítők sokszor intelligensebbek és tájékozottabbak, mint színjeles eredményt produkáló társaik – írja a Daily Mail.
A tudós rengeteg kitűnő tanulót felvételiztetett már, állítása szerint azonban ezek a diákok nem feltétlenül voltak okosabbak és tehetségesebbek, mint azok, akik gyengébb osztályzatot szereztek az érettségin. „Emlékszem egy esetre, amikor egy négyesekkel érkező diák sokkal meggyőzőbbnek tűnt, mint az, aki csupa ötöst szerzett az érettségin. Végül mindkettejüket felvettük az egyetemre” – mondja Grayling.
A. C. Grayling nem hisz az osztályzatokban
Wikipedia
A vizsgarendszert támadó professzor szerint a diákokat speciálisan az érettségi tesztekre készítik fel a középiskolákban ahelyett, hogy megtanítanák őket gondolkodni. „A teljesítménykényszeres diákok szeme előtt sokszor csak az lebeg, hogy megkapják az ötös osztályzatot, miközben elfelejtik, miért is járnak iskolába” – véli a tudós.
A legtöbb elitegyetem csupán a kitűnő érdemjegyekkel érkező diákokat veszi fel, Grayling azonban azoknak is megadná az esélyt saját intézményében, akik ugyan gyengébb osztályzatokat szereztek az érettségin, de a felvételi elbeszélgetésen meggyőzik tehetségükről az oktatókat.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
