Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
„Az államtitkárság egyértelművé tette, hogy ez egy elfogadott koncepció, amelyen változtatni már nem tudunk, legfeljebb a kodifikáció során finomíthatnak majd rajta. Technikailag válaszoltak ugyan a kérdéseinkre, de nem kaptuk meg azt az információt, amit szerettünk volna” – így kommentálta az oktatási államtitkárság által kezdeményezett keddi egyeztetésen elhangzottakat Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
Diplomások a Debreceni Egyetemen. A következő években már kevesebben szerezhetnének felsőfokú oklevelet
MTI / Oláh Tibor
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium múlt hét csütörtökön küldte el a rektoroknak, a doktoranduszok szövetségének, a HÖOK-nak és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének a felsőoktatási törvény tervezetének legújabb változatát, amely több vitatható elemet – így például a hallgatói szerződéskötést, az önköltséges képzések bevezetését, az átsorolás rendszerének módosítását – tartalmaz. Az oktatási államtitkárság eredetileg ennek a hétnek a végére hívta össze a felsőoktatás átalakításában érintett szervezeteket, múlt pénteken azonban váratlanul előrehozták az egyeztetés időpontját. Vasárnap este több forrásunk azt mondta, nem véletlen az időpont-módosítás, így ugyanis mindössze három-négy napjuk maradt a koncepció feldolgozására és értékelésére.
Szerződés, önköltség és választási kényszer
A HÖOK szerint a Hoffmann Rózsa-féle tervek, többek között a költségtérítéses képzések önköltségessé alakítása a tehetséges hallgatók elvándorlásához vezethet. „Itt öt-hatszázezer forintos féléves költségről van szó, persze hivatalos tájékoztatást erről nem kaptunk, egy közkézen forgó dokumentumban állt ez az összeg. A probléma, hogy megoldásként nem támogatásokat javasolnak, hanem diákhitelt” – mondta Nagy Dávid, akinek számításai szerint így a diplomás pályakezdők ötmillió forintos tartozást halmoznának fel, mire a mesterszakot elvégeznék.
„A legtehetségesebb, kitűnő eredménnyel és több nyelvvizsgával rendelkező végzős középiskolások választhatnak a szemeszterenként öt-hatszázezer forintos önköltség és a szerződés aláírása között. Vagy jön az alternatíva, hogy EU-s állampolgárként, az európai uniós szerződések alapján tandíjmentesen tanulnak például a cseh vagy az osztrák egyetemeken, így nincs szerződésük, és akár még értékesebb diplomát is szerezhetnek külföldön” – tette hozzá.
Hasonló véleményen van Radó Péter oktatáspolitikai szakértő is, aki az eduline-nak korábban úgy nyilatkozott, önmagában az államilag finanszírozott helyekre pályázó hallgatókkal kötendő szerződések is azt eredményezhetik, hogy a felvételizők inkább valamelyik külföldi egyetemet választják.
A hallgatói szerződésekről és az utólagos tandíjról itt olvashatsz.
Tandíjellenes tüntetés 2007-ben. Egy Facebook-csoport már most szervezi a megmozdulást
Stiller Ákos
Nagy Dávid a problémás elemek között említette a hallgatók tanulmányi eredményei alapján tervezett átsorolást az államilag finanszírozott képzésből az önköltségesbe. Mint megjegyezte: a tervezetben 2,5-es tanulmányi átlag szerepel, és egyirányú lenne, visszaút nincs. Ma a mérnökképzésben részt vevő hallgatók 30-40 százalékának ilyen a tanulmányi eredménye. Hozzátette: a koncepcióból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a tanulmányi ösztöndíjak megmaradnak-e, és a tervezett hallgatói szerződés a kettős állampolgárokról sem szól.
Szabó Fruzsina
eduline
