A költségtérítéses képzések átalakítását, az átsorolási rendszer szigorítását és a hallgatói szerződésekről szóló kormányzati tervet is elutasítja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
„Az államtitkárság egyértelművé tette, hogy ez egy elfogadott koncepció, amelyen változtatni már nem tudunk, legfeljebb a kodifikáció során finomíthatnak majd rajta. Technikailag válaszoltak ugyan a kérdéseinkre, de nem kaptuk meg azt az információt, amit szerettünk volna” – így kommentálta az oktatási államtitkárság által kezdeményezett keddi egyeztetésen elhangzottakat Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium múlt hét csütörtökön küldte el a rektoroknak, a doktoranduszok szövetségének, a HÖOK-nak és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének a felsőoktatási törvény tervezetének legújabb változatát, amely több vitatható elemet – így például a hallgatói szerződéskötést, az önköltséges képzések bevezetését, az átsorolás rendszerének módosítását – tartalmaz. Az oktatási államtitkárság eredetileg ennek a hétnek a végére hívta össze a felsőoktatás átalakításában érintett szervezeteket, múlt pénteken azonban váratlanul előrehozták az egyeztetés időpontját. Vasárnap este több forrásunk azt mondta, nem véletlen az időpont-módosítás, így ugyanis mindössze három-négy napjuk maradt a koncepció feldolgozására és értékelésére.
Szerződés, önköltség és választási kényszer
A HÖOK szerint a Hoffmann Rózsa-féle tervek, többek között a költségtérítéses képzések önköltségessé alakítása a tehetséges hallgatók elvándorlásához vezethet. „Itt öt-hatszázezer forintos féléves költségről van szó, persze hivatalos tájékoztatást erről nem kaptunk, egy közkézen forgó dokumentumban állt ez az összeg. A probléma, hogy megoldásként nem támogatásokat javasolnak, hanem diákhitelt” – mondta Nagy Dávid, akinek számításai szerint így a diplomás pályakezdők ötmillió forintos tartozást halmoznának fel, mire a mesterszakot elvégeznék.
„A legtehetségesebb, kitűnő eredménnyel és több nyelvvizsgával rendelkező végzős középiskolások választhatnak a szemeszterenként öt-hatszázezer forintos önköltség és a szerződés aláírása között. Vagy jön az alternatíva, hogy EU-s állampolgárként, az európai uniós szerződések alapján tandíjmentesen tanulnak például a cseh vagy az osztrák egyetemeken, így nincs szerződésük, és akár még értékesebb diplomát is szerezhetnek külföldön” – tette hozzá.
Hasonló véleményen van Radó Péter oktatáspolitikai szakértő is, aki az eduline-nak korábban úgy nyilatkozott, önmagában az államilag finanszírozott helyekre pályázó hallgatókkal kötendő szerződések is azt eredményezhetik, hogy a felvételizők inkább valamelyik külföldi egyetemet választják. A hallgatói szerződésekről és az utólagos tandíjról itt olvashatsz.
Nagy Dávid a problémás elemek között említette a hallgatók tanulmányi eredményei alapján tervezett átsorolást az államilag finanszírozott képzésből az önköltségesbe. Mint megjegyezte: a tervezetben 2,5-es tanulmányi átlag szerepel, és egyirányú lenne, visszaút nincs. Ma a mérnökképzésben részt vevő hallgatók 30-40 százalékának ilyen a tanulmányi eredménye. Hozzátette: a koncepcióból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a tanulmányi ösztöndíjak megmaradnak-e, és a tervezett hallgatói szerződés a kettős állampolgárokról sem szól.
Szabó FruzsinaedulineAz elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
