Zavaros a felősoktatás Pálinkás József szerint

Magyarországot szellemi értelemben újjá kell építeni - jelentette ki Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vasárnap, a Debreceni Egyetem (DE) tanévnyitó szenátusi ülésén.

  • Eduline
Az Akadémia elnöke szerint "a bizalmatlanság hálózatának korát" éljük, és a magyar felsőoktatás, több évtizedes útvesztői után, most is keresi az utat: az oktatás és a kutatás legjobb szervezeti kereteit, finanszírozásának leghatékonyabb módját.

Pálinkás József hangsúlyozta: két évtizede az volt a kihívás, hogy egyre többen tanuljanak a felsőoktatási intézményekben, s miközben "a hallgatói létszámok növekedését ünnepelték, a téteken mindenki emelni akart, még nagyobb hallgatói részvétel, még több oktatási épület, még több kollégium ígéretével".   

Az Akadémia elnöke szerint "felsőoktatási rendszerünk (...) éppen olyan zavaros, mint közéletünk más részei". Ugyanakkor - tette hozzá - nem változtatható meg egyik napról a másikra, de az sem lehetséges, hogy mástól várjuk a változást. "Együtt kell működnünk ahhoz, hogy működő rendszert hozzunk létre", minden elvesztegetett napért kár - fűzte hozzá.

Pálinkás József szerint túl sokan készítenek felsőoktatási koncepciót, és túl kevesen újítják meg saját tantárgyukat. A kutatás finanszírozásával kapcsolatban kifejtette: azzal az indoklással, hogy pazarló rendszerbe nem teszünk többletforrást, csak akkor lehet egyetérteni, ha a hatékonnyá tett rendszerek erőforrásokhoz juthatnak.

A mostani viszonyokat jellemezve kifejtette: "az intézmények nem bíznak az államban, hogy az a lehetőségek határáig elmegy az anyagi feltételek megteremtésében, s majd nem kíván beleszólni a konkrét szakmai munkába. Az állam nem bízik az intézményekben, hogy az ország érdekeit képesek legalább az intézményi érdekeikhez hasonló súllyal tekintetbe venni". Véleménye szerint "ott van a bizalmatlanság a hallgatók és az állam között is.

A közösség pénzén kiművelt emberfő - "a nemzet igazi hatalma" - tudásával elhagyja hazáját. A magyar felsőoktatásban képzett elit távozik, a használhatatlanságig divatos diplomával rendelkezők munkanélküli segélyre várnak - elemezte a mai helyzetet az Akadémia elnöke, aki útmutatásul úgy fogalmazott: "Újra bíznunk kell egymásban, (...) panaszkodás helyett végezzük el saját dolgunkat, (...) mi törhetjük meg a hazugság, az álszentség és a bizalmatlanság rendszerét".

Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere kifejtette: a felsőoktatásban létre kell hozni egy "elitligát", hogy tényleg versenyképessé váljon az ország. Szerinte ugyanis a felsőoktatás arra való, hogy a nemzet érdekének megfelelően a magyar társadalom "felső tíz százalékát" képezze, amely világviszonylatban is versenyképessé teszi az országot. Jelenleg rossz a rendszer, amelyben a saját elitünket képezzük - tette hozzá.

A politikus megítélése szerint a magyar felsőoktatás több vonatkozásban "tévúton jár". "Agyrémnek" nevezte a fejkvótarendszert, s kijelentette: néhány elitintézmény - ide sorolta a Debreceni Egyetemet is - "megkülönböztetett finanszírozása elengedhetetlen, hogy a magyar társadalom felső 10 százalékát elit tudással vértezzük fel". Itt az ideje, hogy megnevezzük azokat az egyetemeket, karokat, doktori iskolákat, amelyek tényleg versenyképessé tudják tenni az országot - mondta Kósa Lajos.

Fábián István, a DE rektora bejelentette: az intézményben több mint tízezer elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait. A rektor szólt arról, hogy az idén 2,3 milliárd forintot vontak el az egyetemtől, a működésre fordítható állami támogatás 14 százalékát.

MTI

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.