Nagy átalakulás előtt állnak az egyetemek: önálló tanárképző központok lesznek?

A Magyar Hírlap szerint tanárképző központokat állítanának fel az egyetemeken és a főiskolákon a pedagógusképzés egységességének és komolyabb szerepének biztosítására.

  • Eduline
A napilap szerdai száma arról ír, hogy a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság szerint feltétlenül szükség van ilyen – közvetlenül az intézmények rektorai alá tartozó - szervezeti egységekre, amelyeknek legfőbb feladatai a gyakorlati év megszervezése, a mentortanárokkal való kapcsolattartás, a pedagógusok továbbképzése és a minőségi ellenőrzés lenne.

A kabinet közlése szerint a leendő központoknak csak a szerepköreiket és kereteiket szabná meg a kormányzat, a konkrét megvalósításukat az intézményi autonómia körébe utalnák, figyelembe véve a már meglévő spontán szerveződéseket, például a tanárképzési kollégiumokat és bizottságokat.

A napilap információi szerint fontos változás lesz még, hogy 2013-tól bizonyos szakokon visszaállítják a kétszakos, egyciklusú tanárképzést, hosszabb gyakorlati időt szabnak meg a szaktanároknak, valamint ismét kettéosztják az általános és a középiskolai pedagógusok képzését.

"Az egyciklusú képzés visszaállítása a közismereti tárgyak szakjain történne, például magyar–történelem, matematika–fizika vagy testnevelés–biológia párosítások esetén. Nem változna viszont a jelenlegi rendszer a szakmai tanárképzésben, például mérnök vagy közgazdász szakok esetén, illetve bizonyos művésztanárképzésekben sem" - közölte a tárca illetékese a Magyar Hírlappal. A tanárképzés átalakításáról bővebben itt olvashatsz.

MTI

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.