Hol tanultak a leggazdagabb magyarok?

Idén is megjelentette Magyarország száz leggazdagabb emberének listáját a Napi Gazdaság. A legtöbb milliárdos egykor közgazdász- vagy mérnökhallgatóként tervezte a jövőt, jó néhányan pedagógusként vagy vendéglátósként csinálták meg a szerencséjüket. Sőt, olyan milliárdos is van a listán, aki soha nem szerzett diplomát.

  • Eduline
Közgazdász vagy mérnök – a Napi Gazdaság 2011-es listáján szereplő milliárdosok jelentős része vagy a Budapesti Corvinus Egyetemen, vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett egyetemi végzettséget. Közgazdász diplomás például Csányi Sándor, aki 155 milliárd forint becsült vagyonával a százas lista első helyezettje, Veres Tibor, a 73 milliárd vagyonnal rendelkező „Wallis Zrt. százszázalékos tulajdonosa”, a Bankár Holding Kft. tulajdonosa, Kovács Gábor, illetve a huszadik helyezett, Felcsuti Zsolt.

Csányi Sándor közgazdász diplomát szerzett. Tudta, merre halad

A hatodik helyezett, Széles Gábor egykor mérnöknek tanult, bár akkor még ő sem sejthette, hogy 75 milliárd forintot tudhat majd a magáénak 2011-ben. Pap Géza, az Olajterv Csoport többségi tulajdonosa vegyészmérnöknek tanult, szintén a Műegyetemen. Az első húszban további két mérnök neve található: Lakatos Péter és Sinkó Ottó villamosmérnöknek tanultak, ma mindketten szolgáltatásokkal és ingatlanhasznosítással foglalkoznak. 32 milliárd forint landolt ezidáig zsebükben, külön-külön persze. A mérnök végzettségűek táborát gyarapítja Kenyeres Sándor, Darvas Ferenc, Pócsik Péter és Sinkó Ottó is.

Katedráról a vezérigazgatói székbe

A százas listán jó néhány pedagógus végzettségű milliárdos is szerepel. Kósa Erika pályája kezdetekor még pedagógusként dolgozott, aztán a pénzügyi tanácsadás területén helyezkedett el. Az egykori tanár ma 34 milliárd forint tulajdonosa.

A Brokernet megalapítója, Kutvölgyi Pál is pedagógusként kezdte pályafutását, Varga Jenő  felszámolócég-tulajdonos  a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karán végzett, és ott is tanított egy ideig. A mai Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány karán végzett Erdős Ákos is, aki egykor újságíróként is dolgozott, 1988-ban alapította meg a Láng könyvkiadót Kolosi Tamással, aki az ELTE filozófia-esztétika-magyar szakán végzett.

Milliárdosok diploma nélkül

Az első húsz helyezett között többségben vannak az egyetemet vagy főiskolát végzett milliárdosok, de van, aki szakmunkásiskolai diákként kezdte pályafutását. Kasza Lajos 19. helyezett annak idején egy hűtőgépgyárban kezdett dolgozni műszerészként és karbantartóként. Mára egy vállalatbirodalom igen gazdag tulajdonosa, vagyonát 31 milliárdra becsüli a Napi Gazdaság. Politikusok diploma nélkül - a bársonyszékhez sem feltétlenül kell egyetemi végzettség? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Demján Sándor. Vendéglátóipari Főiskoláról a milliárdosok listájának élére
MTI

Révész Bálint eredeti végzettsége karrosszérialakatos, de később szállítmányozással kezdett el foglalkozni, ma a Révész-csoport és 16 milliárd forint tulajdonosa. Szatmári Zoltán a középiskolából gázszerelőként került ki, ma pedig 22 milliárd forint tulajdonosa, vagyonát a Szatmári fürdőszobaszalonok, valamint épületgépészeti cikkeket forgalmazó áruházaival szerezte.

Gattyán György Zoltán autókereskedőből vált informatikai vállalkozóvá, jelenleg Magyarország legsikeresebb inormatikai cégének, a Docler Holdingnak a tulajdonosa, amely biztosította számára a 15. helyet a listán. Tíz dúsgazdag híresség, aki még a középiskolát sem fejezte be - külföldi milliomosokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

A vendéglátásból is meg lehet gazdagodni, főiskolai végzettséggel is. Demján Sándor (140 milliárd forint), a százas lista második helyezettje, valamint Kedves Ferenc (10,7 milliárd forint) a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola hallgatói voltak. Két olyan milliárdos van a listán, akik vendéglátó-ipari szakközépiskolát végeztek. Csipak Péter és Szima Gábor vendéglátást tanult, utóbbi pincérként is dolgozott, ma pedig 10 milliárd vagyona mellett a DVSC-Teva tulajdonosa.

eduline

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.