Hol tanultak a leggazdagabb magyarok?

Idén is megjelentette Magyarország száz leggazdagabb emberének listáját a Napi Gazdaság. A legtöbb milliárdos egykor közgazdász- vagy mérnökhallgatóként tervezte a jövőt, jó néhányan pedagógusként vagy vendéglátósként csinálták meg a szerencséjüket. Sőt, olyan milliárdos is van a listán, aki soha nem szerzett diplomát.

  • Eduline
Közgazdász vagy mérnök – a Napi Gazdaság 2011-es listáján szereplő milliárdosok jelentős része vagy a Budapesti Corvinus Egyetemen, vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett egyetemi végzettséget. Közgazdász diplomás például Csányi Sándor, aki 155 milliárd forint becsült vagyonával a százas lista első helyezettje, Veres Tibor, a 73 milliárd vagyonnal rendelkező „Wallis Zrt. százszázalékos tulajdonosa”, a Bankár Holding Kft. tulajdonosa, Kovács Gábor, illetve a huszadik helyezett, Felcsuti Zsolt.

Csányi Sándor közgazdász diplomát szerzett. Tudta, merre halad

A hatodik helyezett, Széles Gábor egykor mérnöknek tanult, bár akkor még ő sem sejthette, hogy 75 milliárd forintot tudhat majd a magáénak 2011-ben. Pap Géza, az Olajterv Csoport többségi tulajdonosa vegyészmérnöknek tanult, szintén a Műegyetemen. Az első húszban további két mérnök neve található: Lakatos Péter és Sinkó Ottó villamosmérnöknek tanultak, ma mindketten szolgáltatásokkal és ingatlanhasznosítással foglalkoznak. 32 milliárd forint landolt ezidáig zsebükben, külön-külön persze. A mérnök végzettségűek táborát gyarapítja Kenyeres Sándor, Darvas Ferenc, Pócsik Péter és Sinkó Ottó is.

Katedráról a vezérigazgatói székbe

A százas listán jó néhány pedagógus végzettségű milliárdos is szerepel. Kósa Erika pályája kezdetekor még pedagógusként dolgozott, aztán a pénzügyi tanácsadás területén helyezkedett el. Az egykori tanár ma 34 milliárd forint tulajdonosa.

A Brokernet megalapítója, Kutvölgyi Pál is pedagógusként kezdte pályafutását, Varga Jenő  felszámolócég-tulajdonos  a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karán végzett, és ott is tanított egy ideig. A mai Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány karán végzett Erdős Ákos is, aki egykor újságíróként is dolgozott, 1988-ban alapította meg a Láng könyvkiadót Kolosi Tamással, aki az ELTE filozófia-esztétika-magyar szakán végzett.

Milliárdosok diploma nélkül

Az első húsz helyezett között többségben vannak az egyetemet vagy főiskolát végzett milliárdosok, de van, aki szakmunkásiskolai diákként kezdte pályafutását. Kasza Lajos 19. helyezett annak idején egy hűtőgépgyárban kezdett dolgozni műszerészként és karbantartóként. Mára egy vállalatbirodalom igen gazdag tulajdonosa, vagyonát 31 milliárdra becsüli a Napi Gazdaság. Politikusok diploma nélkül - a bársonyszékhez sem feltétlenül kell egyetemi végzettség? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Demján Sándor. Vendéglátóipari Főiskoláról a milliárdosok listájának élére
MTI

Révész Bálint eredeti végzettsége karrosszérialakatos, de később szállítmányozással kezdett el foglalkozni, ma a Révész-csoport és 16 milliárd forint tulajdonosa. Szatmári Zoltán a középiskolából gázszerelőként került ki, ma pedig 22 milliárd forint tulajdonosa, vagyonát a Szatmári fürdőszobaszalonok, valamint épületgépészeti cikkeket forgalmazó áruházaival szerezte.

Gattyán György Zoltán autókereskedőből vált informatikai vállalkozóvá, jelenleg Magyarország legsikeresebb inormatikai cégének, a Docler Holdingnak a tulajdonosa, amely biztosította számára a 15. helyet a listán. Tíz dúsgazdag híresség, aki még a középiskolát sem fejezte be - külföldi milliomosokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

A vendéglátásból is meg lehet gazdagodni, főiskolai végzettséggel is. Demján Sándor (140 milliárd forint), a százas lista második helyezettje, valamint Kedves Ferenc (10,7 milliárd forint) a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola hallgatói voltak. Két olyan milliárdos van a listán, akik vendéglátó-ipari szakközépiskolát végeztek. Csipak Péter és Szima Gábor vendéglátást tanult, utóbbi pincérként is dolgozott, ma pedig 10 milliárd vagyona mellett a DVSC-Teva tulajdonosa.

eduline

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.