Az origo.hu birtokába került dokumentum szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és négy főiskola). Az oktatási államtitkár két hete egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A tizenkettedik "túlélő" egyetem a 2012. január 1-től működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne.

„Elég nagy bajban vagyunk” – így summázta a Corvinus megszüntetéséről szóló első hírek megjelenése óta eltelt egy hét eseményeit egy hallgató a Fővám téri épületben tartott kedd esti felsőoktatási vitán. Az összegyűlt százötven-kétszáz egyetemista – zömmel szakkollégisták – között volt olyan, aki már 2010 őszén hallott pletykákat az intézmény bezárásáról, másokat azonban meglepett az egyetem „feldarabolásának” terve. A legtöbben a három eredeti „közgázos” kar, a gazdálkodástudományi, a közgazdaságtudományi és a társadalomtudományi szétszakításától tartanak, a hallgatók szerint ugyanis csak úgy teljes a képzés, ha mindannyian „erős társadalomtudományi alapot kapnak”, de sokak szerint az a komoly probléma, hogy a Műegyetemen – ahova a hírek szerint a közgazdász és a gazdálkodástudományi szakokat integrálnák – „más szellemben oktatnak”.

„Hiába tagadnánk, sok baj van a Corvinusszal, sok hibás döntés eredményezte azt, hogy itt tartunk, például az alapképzés szétzilálása vagy az integráció (2000-ben az egykori Államigazgatási Főiskola, 2003-ban pedig a korábbi Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem olvadt be az intézménybe – a szerk.). A kormánytól azonban érveket kérünk, amelyekkel tudunk vitatkozni” – mondta az egyik szakkollégista. A hallgatók az államilag finanszírozott képzéseken tanulók és az intézmények számának csökkentésével is egyetértenek, szerintük azonban az integrálódó egyetemek és főiskolák listáját az oktatás minősége alapján kellene összeállítani. „Budapestnek jó egyetemei vannak, nem ezeket kell bedarálni, hogy a vidéki főiskolákra jusson energia. Ha a lábunk fáj, ne a fejünket vágjuk le” – mondta egy másik egyetemista.


„Nincsen csapós hír”

„Örülök, hogy ennyien összegyűltek, de igazán csapós hírt nem tudok mondani” – ezzel kezdte beszámolóját a Corvinus rektora, miután kedd délután egyeztetett az oktatási államtitkárral és hat másik egyetem – az óbudai, a kaposvári, a győri, a képzőművészeti és a Moholy-Nagy – vezetőjével. „Ne kérdezzék, miért szerepel ebben a sorban a Corvinus, nem tudom. Nyilván mindenki elmondta, hogy az övé a legjobb intézmény, és hogy legjobb lenne úgy hagyni a képzéseket, ahogy most vannak” – mondta Mészáros Tamás, aki szerint Hoffmann Rózsa egyértelművé tette, hogy a keddi egyeztetésen részt vevők intézményében mindenképpen lesz változás, „ez lehet integráció, magánegyetemmé válás, a költségtérítéses képzés kiterjesztése, vagy egyszerűen az, hogy egyes szakokhoz nem jár majd állami finanszírozás”.

„Azt az ígéretet kaptam, hogy a konkrét döntés előtt még egyeztetnek velünk. Nincs csalódás bennem, mert nem úgy mentem oda, hogy ma megígérik, hogy ez vagy ez nem lesz, esetleg kimondják, hogy ez lesz. Ez egy fontos konzultáció volt” – tette hozzá. Mészáros Tamás szerint felmerült egy olyan ötlet is, hogy a fővárosi intézmények gazdasági karaiból egy nagy budapesti gazdasági egyetemet hoznak létre, arra a kérdésre azonban nemmel felelt, hogy elfogadható megoldásnak tartaná-e, ha visszaállítanák a régi Közgáz szerkezetét. „Ahhoz nem adom a nevem, hogy a többi karról lemondunk azért, hogy a három (a közgazdaságtudományi, a gazdálkodástudományi és a társadalomtudományi) megmaradjon” – tette hozzá. Mészáros ígéretet tett arra, hogy tájékoztatni fogja az oktatási államtitkárságot arról, hogy a hallgatók is részt vennének a következő megbeszélésen, addig is a BCE honlapján gyűjtik össze a legfontosabb érveket az intézmény megtartása mellett.

Hoffmann: ilyen nincs, és nem is lesz

"Nyilvánvalóan nem lesz öröm egyik vagy másik egyetemnek, főiskolának előbb vagy utóbb azzal szembesülnie", hogy valamelyik szakját vagy karát meg kell szüntetnie, mert "nem tartható, hogy ugyanazon a szakon az országban húsz-harminc helyen folyik képzés" - Hoffmann Rózsa így értékelte a keddi megbeszélést, azt pedig többször is kiemelte, hogy "nem felelnek meg a valóságnak az egyes felsőoktatási intézmények bezárásáról felröppent hírek; ilyen kormányzati szándék nem volt, nincs és nem is lesz". Az egyik intézményvezető az eduline-nak azt mondta, bár az államtitkár tudatosan kerülte a megszüntetés és a bezárás szavakat, valójában mindenki számára nyilvánvaló vált, hogy egyik érintett egyetem sem folytathatja tovább úgy a munkát, ahogy eddig, "vagy a pénzt, vagy az önállóságunkat veszik el".

eduline