Jelentősen változik a szakorvosok képzése: állami támogatás, módosuló keretszámok

Az egészségügyi dolgozók itthon tartása és pályaelhagyásuk arányának csökkentése a célja annak az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló rendeletmódosításnak, amelynek előterjesztését szerdai ülésén fogadta el a kormány - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) egészségügyért felelős államtitkársága.

  • Eduline

A közlemény szerint a korábbi merev, kötött és átjárhatatlan szakorvosképzési rendszert egy rugalmasabb, a jelöltek igényeihez jobban igazodó, továbbá a rezidenseket foglalkoztató kórházak számára is átláthatóbb rendszer váltja fel. A módosítás által az egészségügyi szolgáltatók a lehető leghamarabb jutnak a szükséges szakorvospótláshoz. A szakorvosképzés legfontosabb problémáiról bővebben itt olvashatsz.

 

A május 1-jétől érvényes rendelet olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek révén segíti a végzett orvostanhallgatók pályára lépését és a felsőfokú szakirányú képzésbe történő bekapcsolódását, s ezzel párhuzamosan csökkenti a külföldre távozási és a pályaelhagyási tendenciát.

Az államtitkárság tájékoztatása szerint a rendelet most elfogadott módosítása lehetővé teszi a klinikai szakpszichológusok bevonását a támogatott képzési körbe, a központilag meghatározott keretszám erejéig. A korábban csak évi egyszeri alkalom helyett mostantól folyamatosan léphetnek be a szakorvosjelöltek a rendszerbe. Ezzel megszűnik az a helyzet, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak fél évvel előbbre kellett prognosztizálniuk, hogy az adott évben hány jelöltet akarnak felvenni.
Módosítanak a szakorvosképzésen
Túry Gergely

A legfőbb változás az lesz, hogy a rezidensek a tanulmányaik befejeztével rögtön beléphetnek a rendszerbe, a szakképzés során folyamatos támogatás mellett lehetőségük lesz munkahelyváltásra (azaz egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó váltásra), ha az adott munkáltatónál lehetetlenné válik vagy akadályozott a szakképzés teljesítése.

 

Az új szabályozás szerint a jelöltnek lehetősége lesz a szakváltásra, de állami támogatás csak az eredetileg, elsőként választott szakképesítés képzési idejére jár, kivéve, ha szakváltásra egészségügyi alkalmatlanság miatt kényszerült a rezidens. Amennyiben a szakváltás eredményeként még marad az eredeti támogatási időből, a jelölt azt további szakképesítés megszerzéséhez felhasználhatja.

 

Korábban nagy nehézséget okozott, hogy előre, szakmákra lebontva kellett meghatározni a keretszámokat, anélkül, hogy az egyes végzős évfolyamoknak az egyes szakmák iránti érdeklődését ismerték volna. A korábbi rendelet alapján a keretszámok átcsoportosítására nem volt lehetőség. Az új rendelet megteremti ezt, annak érdekében, hogy a jelöltek az irányultságuknak megfelelő szakmában tudjanak elhelyezkedni.

 

Fontos változás az is, hogy a szakképzési keretszámokat meghatározó bíráló bizottság – a korábbi gyakorlattal ellentétben - nem országosan, hanem megyei szinten határozza meg a hiányszakmák körét a területi szakorvos-ellátottság egyenlőtlenségeinek megszüntetése érdekében.

 

A rezidensek anyagi terheinek csökkentése érdekében valamennyi, az első szakképesítést megszerző, támogatott képzésben részt vevő jelölt dologi kiadásaihoz (például képzéssel összefüggő utazás, szállás, konferenciák) támogatást nyújt a költségvetés, ennek feltétele 12 hónapnyi teljesített szakképzési idő - áll a közleményben.

MTI 

 

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.