Szombati tanítás: mi történik, ha a diák ellóg az órákról?

Igazolatlan hiányzás jár azoknak a diákoknak, akik ma nem mennek be a tanórákra, hiányzásukat pedig sem szüleik, sem háziorvosuk nem tudja igazolni. A szombati tanítási napokra ugyanis ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a "normál" hétköznapokra.

  • Eduline
Ebben a félévben már nem lesz több szombati tanítási nap, a következő már a 2011/2012-es tanévre esik: november 5-én az október 31-i pihenőnapért cserébe kell majd iskolapadba ülni, ismét hétfői órarend szerint. A 2010/2011-es tanév legfontosabb dátumait itt találod.

A legtöbb általános- és középiskolában hétfői órarend szerint szervezték meg a szombati tanítási napot. Aki az órákon nem jelenik meg, ráadásul orvosi vagy szülői igazolást sem tud bemutatni az osztályfőnökének, annak igazolatlan hiányzást írnak be. Az igazolatlan hiányzásról és a legfontosabb iskolalátogatási szabályokról bővebben itt olvashatsz.

Kétszázötven óra – legfeljebb ennyit hiányozhatnak igazoltan az általános- és középiskolások anélkül, hogy évet kellene ismételniük. Ha ennél is több mulasztást gyűjtenek be a tanév során, év végén nem kaphatnak sem osztályzatokat, sem bizonyítványt. Igaz, a notórius hiányzókat „megmentheti” a tantestület, és osztályozó vizsgára küldheti: akkor azonban nem dönthet így, ha az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt mulasztásokét, és ha az iskola többször is értesítette erről a szülőket. Az igazolatlan mulasztások akár a tanulói jogviszony megszűnéséhez is vezethetnek – ha a már nem tanköteles diákok több mint harminc igazolatlan órát gyűjtenek össze, és az iskola legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette a szülőket erre, valamint értesítette az egészségbiztosítási pénztárat.

eduline

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.