Az európai felsőoktatási rendszereket egységes szerkezet felé kell elmozdítani, és erősíteni kell az együttműködést a felsőoktatási intézmények között - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár csütörtökön Gödöllőn.
A Nemzetközi Bologna Csoport ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján az államtitkár kiemelte: a bolognai folyamat "túlfeszíti az EU kereteit", mivel abban 47 ország vesz részt. A bolognai folyamat nem része az uniónak, de az EU támogatja a működését, amit az is bizonyít, hogy a magyar soros EU-elnökség eseményeinek kiemelt helyszínén, a gödöllői Grassalkovich-kastélyban tartják az ülést - hangsúlyozta.
Kérdésre válaszolva Hoffmann Rózsa közölte: a munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve egyes szakok esetében a kétciklusú képzés helyett visszatérhetnek az osztatlan képzéshez, ha az előnyösebbnek bizonyul. A Magyarországon 2006-ban bevezetett kétciklusú képzés kapcsán elég sok probléma merült fel, főleg a tanárképzésben - fogalmazott. Megjegyezte: az alapképzés után sokaknak nehézséget okoz az elhelyezkedés. Keszei Ernő, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke hozzátette: annak idején túl gyorsan vezették be a rendszert és "túlméretezték a hallgatók terhelését". A bolognai rendszerben az osztatlan képzés is elfogadható - fűzte hozzá. Hoffmann Rózsa emlékeztetett: az 1999-ben indult bolognai folyamat első tíz évét összegző konferenciát tavaly tartották, jelenleg az a feladat, hogy új lendületet adjanak a kezdeményezésnek. Európában már a középkor óta keresik az együttműködés lehetőségeit a tudományokban - hívta fel a figyelmet. A csoport kétnapos ülésének időzítése kiváló, mivel az itt elhangzottakat felhasználhatják a magyar felsőoktatási törvény kidolgozásához - tette hozzá. Keszei Ernő szerint a bolognai folyamat résztvevőinek feladata, hogy új munkacsoportokat állítsanak fel, amelyek segítenek elérni a rendszer céljait, vagyis a mobilitás és a rugalmasság erősítését, a változatosság növelését. Sokszínű oktatást kell létrehozni, amelyben úgynevezett rövid ciklusú képzések után is adnának végzettséget - mondta. A bolognai folyamathoz csatlakozott országok felsőoktatásért felelős miniszterei kétévente tartott üléseiken értékelik az elért eredményeket, meghatározzák a célokat, a további fejlődési irányokat. A kormányközi együttműködést a miniszteri találkozók között a tagok delegáltjaiból álló Nemzetközi Bologna Csoport (Bologna Follow-Up Group, BFUG) koordinálja. A csoport félévente tartja üléseit az EU Tanácsának elnökségét ellátó államban. Az eseményen a folyamatban résztvevő államokon túl az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Egyetemi Szövetség, az Európai Hallgatói Unió/Szövetség, a Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetsége, valamint az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) európai felsőoktatási központja képviselteti magát. A csoport üléséhez kapcsolódva rendezik meg az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszter (EQAR) találkozóját is. A bolognai folyamat az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását célzó független, kormányközi reformfolyamat. A résztvevők célja egyebek mellett az, hogy megkönnyítsék a jelenlegi és a végzett hallgatók, valamint a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók mobilitását, felkészítsék a hallgatókat későbbi szakmai pályafutásukra és széles hozzáférést garantáljanak a magas színvonalú, a tudomány szabadságán alapuló felsőoktatáshoz.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
