A Nemzetközi Bologna Csoport ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján az államtitkár kiemelte: a bolognai folyamat "túlfeszíti az EU kereteit", mivel abban 47 ország vesz részt. A bolognai folyamat nem része az uniónak, de az EU támogatja a működését, amit az is bizonyít, hogy a magyar soros EU-elnökség eseményeinek kiemelt helyszínén, a gödöllői Grassalkovich-kastélyban tartják az ülést - hangsúlyozta.
Kérdésre válaszolva Hoffmann Rózsa közölte: a munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve egyes szakok esetében a kétciklusú képzés helyett visszatérhetnek az osztatlan képzéshez, ha az előnyösebbnek bizonyul. A Magyarországon 2006-ban bevezetett kétciklusú képzés kapcsán elég sok probléma merült fel, főleg a tanárképzésben - fogalmazott. Megjegyezte: az alapképzés után sokaknak nehézséget okoz az elhelyezkedés.
Keszei Ernő, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke hozzátette: annak idején túl gyorsan vezették be a rendszert és "túlméretezték a hallgatók terhelését". A bolognai rendszerben az osztatlan képzés is elfogadható - fűzte hozzá.
Hoffmann Rózsa emlékeztetett: az 1999-ben indult bolognai folyamat első tíz évét összegző konferenciát tavaly tartották, jelenleg az a feladat, hogy új lendületet adjanak a kezdeményezésnek. Európában már a középkor óta keresik az együttműködés lehetőségeit a tudományokban - hívta fel a figyelmet. A csoport kétnapos ülésének időzítése kiváló, mivel az itt elhangzottakat felhasználhatják a magyar felsőoktatási törvény kidolgozásához - tette hozzá.
Keszei Ernő szerint a bolognai folyamat résztvevőinek feladata, hogy új munkacsoportokat állítsanak fel, amelyek segítenek elérni a rendszer céljait, vagyis a mobilitás és a rugalmasság erősítését, a változatosság növelését. Sokszínű oktatást kell létrehozni, amelyben úgynevezett rövid ciklusú képzések után is adnának végzettséget - mondta.
A bolognai folyamathoz csatlakozott országok felsőoktatásért felelős miniszterei kétévente tartott üléseiken értékelik az elért eredményeket, meghatározzák a célokat, a további fejlődési irányokat. A kormányközi együttműködést a miniszteri találkozók között a tagok delegáltjaiból álló Nemzetközi Bologna Csoport (Bologna Follow-Up Group, BFUG) koordinálja. A csoport félévente tartja üléseit az EU Tanácsának elnökségét ellátó államban.
Az eseményen a folyamatban résztvevő államokon túl az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Egyetemi Szövetség, az Európai Hallgatói Unió/Szövetség, a Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetsége, valamint az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) európai felsőoktatási központja képviselteti magát. A csoport üléséhez kapcsolódva rendezik meg az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszter (EQAR) találkozóját is.
A bolognai folyamat az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását célzó független, kormányközi reformfolyamat. A résztvevők célja egyebek mellett az, hogy megkönnyítsék a jelenlegi és a végzett hallgatók, valamint a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók mobilitását, felkészítsék a hallgatókat későbbi szakmai pályafutásukra és széles hozzáférést garantáljanak a magas színvonalú, a tudomány szabadságán alapuló felsőoktatáshoz.
MTI
