Az európai felsőoktatási rendszereket egységes szerkezet felé kell elmozdítani, és erősíteni kell az együttműködést a felsőoktatási intézmények között - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár csütörtökön Gödöllőn.
A Nemzetközi Bologna Csoport ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján az államtitkár kiemelte: a bolognai folyamat "túlfeszíti az EU kereteit", mivel abban 47 ország vesz részt. A bolognai folyamat nem része az uniónak, de az EU támogatja a működését, amit az is bizonyít, hogy a magyar soros EU-elnökség eseményeinek kiemelt helyszínén, a gödöllői Grassalkovich-kastélyban tartják az ülést - hangsúlyozta.
Kérdésre válaszolva Hoffmann Rózsa közölte: a munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve egyes szakok esetében a kétciklusú képzés helyett visszatérhetnek az osztatlan képzéshez, ha az előnyösebbnek bizonyul. A Magyarországon 2006-ban bevezetett kétciklusú képzés kapcsán elég sok probléma merült fel, főleg a tanárképzésben - fogalmazott. Megjegyezte: az alapképzés után sokaknak nehézséget okoz az elhelyezkedés. Keszei Ernő, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke hozzátette: annak idején túl gyorsan vezették be a rendszert és "túlméretezték a hallgatók terhelését". A bolognai rendszerben az osztatlan képzés is elfogadható - fűzte hozzá. Hoffmann Rózsa emlékeztetett: az 1999-ben indult bolognai folyamat első tíz évét összegző konferenciát tavaly tartották, jelenleg az a feladat, hogy új lendületet adjanak a kezdeményezésnek. Európában már a középkor óta keresik az együttműködés lehetőségeit a tudományokban - hívta fel a figyelmet. A csoport kétnapos ülésének időzítése kiváló, mivel az itt elhangzottakat felhasználhatják a magyar felsőoktatási törvény kidolgozásához - tette hozzá. Keszei Ernő szerint a bolognai folyamat résztvevőinek feladata, hogy új munkacsoportokat állítsanak fel, amelyek segítenek elérni a rendszer céljait, vagyis a mobilitás és a rugalmasság erősítését, a változatosság növelését. Sokszínű oktatást kell létrehozni, amelyben úgynevezett rövid ciklusú képzések után is adnának végzettséget - mondta. A bolognai folyamathoz csatlakozott országok felsőoktatásért felelős miniszterei kétévente tartott üléseiken értékelik az elért eredményeket, meghatározzák a célokat, a további fejlődési irányokat. A kormányközi együttműködést a miniszteri találkozók között a tagok delegáltjaiból álló Nemzetközi Bologna Csoport (Bologna Follow-Up Group, BFUG) koordinálja. A csoport félévente tartja üléseit az EU Tanácsának elnökségét ellátó államban. Az eseményen a folyamatban résztvevő államokon túl az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Egyetemi Szövetség, az Európai Hallgatói Unió/Szövetség, a Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetsége, valamint az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) európai felsőoktatási központja képviselteti magát. A csoport üléséhez kapcsolódva rendezik meg az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszter (EQAR) találkozóját is. A bolognai folyamat az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását célzó független, kormányközi reformfolyamat. A résztvevők célja egyebek mellett az, hogy megkönnyítsék a jelenlegi és a végzett hallgatók, valamint a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók mobilitását, felkészítsék a hallgatókat későbbi szakmai pályafutásukra és széles hozzáférést garantáljanak a magas színvonalú, a tudomány szabadságán alapuló felsőoktatáshoz.MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
