Így buktatják le a csaló egyetemistákat: egész iparág épült a puskázásra
Az amerikai Mississippi állam oktatási hatósága hosszú ideig nem talált ellenszert arra, hogy a középiskolás diákok az év végi záróvizsgák tesztlapjainak megoldásait mobiltelefonon továbbítják egymásnak. Elvégre több mint százezer tesztlap kitöltését nem lehet egyenként ellenőrizni. Ezért az állam egy technológiai céghez fordult: a vállalat számítógépen ellenőrzi a tesztlapokat, és kiválasztja azokat, amelyeken egyes kérdésekre olyan sokan válaszolnak egybehangzóan - jól vagy rosszul -, hogy az nem lehet véletlen. Az egyedüli magyarázat ilyen esetekben a puskázás lehet.
| A New York Times szerint Amerikában a Central University of Florida működteti a legszigorúbb tesztközpontot, ahol a puskázás szinte lehetetlen. Az intézmény állítja, hogy a rendszer mindig egy lépéssel a vizsgázók előtt jár, a rágózás és az evés például azért tiltott, hogy szájmozgásról (is) ki lehessen szűrni, ha valaki egy telefonba vagy mikrofonba mondja a kérdéseket. Az előadóteremben a 228 számítógép úgy van az asztalba süllyesztve, hogy még véletlenül se lehessen a képernyőt feltűnés nélkül fényképezni. Ha valaki gyanúsan viselkedik, vagy túl gyorsan dolgozik, azt a vizsgabiztos kamerákról figyelheti és később a felvételeket akár bizonyítékként is felhasználhatják a diák ellen indított eljárásban. |
A tesztek egyre fontosabbá válnak az iskolákban, segítségükkel állapítják meg a tanulók képzettségét, de teszteket alkalmaznak a felvételi vizsgákon, az utóbbi időben pedig még az oktatók felkészültségét is ilyen felméréssel ellenőrzik. Így a Caveon számára – amely kriminalisztikai vizsgálatokban alkalmazott adatfeldolgozási technikát használ a puskázók fülön csípésére, és az ország egyetlen független tesztbiztonsági elemzőjeként népszerűsíti magát – jók az üzleti kilátások. A "legnépszerűbb" puskázási módszerekről szóló írásunkat itt olvashatod.
Ügyfelei közé tartoznak a közép- és felsőoktatási intézmények, valamint több mint egy tucat amerikai szövetségi állam és nagyváros tanügyi hatóságai. Többek között Florida, Texas, Washington D.C. és Atlanta veszi igénybe a cég szolgáltatásait, rendszerint akkor, amikor valamilyen botrány tör ki a vizsgákon.
"A csalások száma évről évre nő" - mondja a 71 éves John Frezer, a Caveon egyik társalapítója, aki korábban a hivatalos felvételi tesztlapok illetékese volt az oktatási hatóságnál.
Hogyan ellenőrzik a teszteredményeket?
A statisztikai rendellenességek elemzése a puskázás kimutatására több mint százéves módszer. 1902-ben Massachusetts államban úgy leplezték le James Michael Curley helyi politikust és társát, akik csaltak az alkalmassági vizsgán, hogy dolgozataikban tizenkét azonos - hibás - választ mutattak ki.
A valószínűségszámítás tudománya azóta sokat fejlődött. A Caveon azt hangoztatja, hogy ma a cég elemzési módszerei a legkifinomultabbak. Nemcsak azt képesek kimutatni, hogy a diákok segítették egymást a puskázásban, hanem számítógépei akár egymillió dokumentum átvizsgálására is alkalmasak, amikor a logikának ellentmondó teszteredményeket kutatnak: például a csalás jele lehet, hogy egyes vizsgázók jobban felelnek a nehéz, mint a könnyű kérdésekre. Ez arra utal, hogy előre ismerhették a teszt valamelyik részét.
Az Egyesült Államokban sajátos technikával harcolnak a puskázás ellen
A számítógép jelzi, ha valaki vagy valamelyik osztály az előző tesztjéhez képest különösen jól teljesít. Kimutatja azt is, ha sok javítás szerepel a tesztlapon, ami annak a jele lehet, hogy az oktatók vagy az iskolai hatóságok manipulálták a felmérést. Ha valószínűtlennek tűnik, hogy az anomáliák csalást jeleznek, a Caveon további vizsgálatra visszaküldi a gyanús tesztlapokat az iskolai vezetőknek.
A cég adatellenőrzési módszereinek bírálói is vannak. Egyesek például szóvá teszik, hogy mivel a metodikát nem tették közzé tudományos folyóiratokban, az eleve kétes. David Foster, a Caveon vezetője erre azt válaszolja, hogy a cég fő statisztikusa bárkinek a rendelkezésére áll, aki meg szeretné ismerni az elemzésekben felhasznált algoritmusokat.
A cél a megelőzés?
De nem csak statisztikai módszerek léteznek. A jogi egyetemek felvételiztető tanácsa (LSAC) évente négyszer szervez ellenőrző felméréseket több mint 140 ezer felvételiző számára. A testület megbízásából a Caveon az interneten kutatja a kiszivárogtatásokat azokon a portálokon, amelyeken az éppen vizsgázott diákok beszámolnak társaiknak, hogy milyen kérdéseket kaptak, és melyek azok, amelyek feltehetően ismétlődni fognak. A cég, amely nem árulja el, hogy mennyit kér szolgáltatásaiért, levélben szólítja fel ezeknek a portáloknak a szerkesztőit, hogy a digitális szerzői jogot szabályozó törvény, a Digital Millennium Copyright Act előírásainak megfelelően távolítsák el a világhálóról a vitatott anyagot.
Noha Frezer cégének érdekében áll minél látványosabb eredményeket kimutatni a csalások leleplezésében, a megrendelő néha elégedetlen. Atlantában a tanügyi hatóság saját ellenőrei több tucat iskolában bukkantak szabálytalanságokra, a Caveon kevesebb problémát mutatott ki: mintegy tucatnyi tanügyi intézményt talált gyanúsnak, de harminchárom másikat felmentett. Sonny Perdue kormányzó szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a Caveon saját üzleti érdekeit próbálja előmozdítani más iskolai körzetekben.
Frezer viszont azt hangoztatja, hogy a tanügyi hatóság csak a tesztlapokon látható javításokat vette figyelembe, a Caveon viszont finomabb elemzést végzett, és nem fújja fel a kis különbségeket. A cég feladata különben sem az, hogy "kivégezze a csalókat", hanem az, hogy általában elérje a puskázás, a manipulálás csökkentését, a méltányos és megbízható tudásvizsgálatot.
"A cél a megelőzés. A csalások felderítése csak egy lépés: mi felderítjük és megelőzzük a csalásokat" - fejtette ki a Caveon filozófiáját a társalapító.
MTI
