Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Verekedésért, puskázásért és az órai munkához szükséges tankönyvek és munkafüzetek hiányáért egyetlen tanár sem írhat be igazolatlan órát a diákoknak, a késésekért azonban már joggal jár az igazolatlan mulasztás. Kötelezővé teheti-e az iskola a délutáni sportversenyeket, kirándulásokat és ünnepségeket? Hány óra mulasztás után kell évet ismételni, és milyen büntetést kaphatnak a notórius lógók?
Problémák vannak az iskolában? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
„Sokszor késve érkezem az iskolába, de négy-öt perc miatt eddig nem kaptam sem igazolatlan órát, sem szaktanári figyelmeztetést. Szeptember óta azonban – úgy tűnik – szigorodtak a szabályok, most már mindig felírják a tanárok, hogy pontosan hány percet késtünk. Amint összegyűlik negyvenöt perc, jön az igazolatlan óra” – ezzel a problémával fordult hozzánk egy 16 éves debreceni középiskolás. Rossz hírünk van neki: jogosan jár az igazolatlan hiányzás, az iskolák ugyanis összeadhatják a késések idejét.
Orvosi igazolás: nincs vita, el kell fogadni
A tanórákról azonban még a notórius későket sem lehet kitiltani – emeli ki Aáry-Tamás Lajos a 2009-es panaszokról szóló beszámolójában. Az oktatási jogok biztosához minden évben számos kérdés érkezik az igazolt és igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatban, pedig az esetek többsége egyértelmű: ha a diákok előzetesen engedélyt kapnak a távolmaradásra, ha orvosi igazolásuk van, netalán közlekedési zűrök miatt nem érnek be időben az órára, a hiányzást igazoltnak kell tekinteni.
„Az oktatási intézmény nem kérdőjelezheti meg az orvosi igazolásban foglaltakat, vagyis mindenképpen el kell fogadnia az iratot. A mulasztást akkor is igazoltnak kell tekinteni, ha a diák hatósági intézkedés vagy más alapos ok miatt nem tudott részt venni az órákon” – áll az ombudsman beszámolójában.
Évismétlés is járhat a hiányzásokért
Kétszázötven óra – legfeljebb ennyit hiányozhatnak igazoltan az általános- és középiskolások anélkül, hogy évet kellene ismételniük. Ha ennél is több mulasztást gyűjtenek be a tanév során, év végén nem kaphatnak sem osztályzatokat, sem bizonyítványt. Igaz, a notórius hiányzókat „megmentheti” a tantestület, és osztályozó vizsgára küldheti: akkor azonban nem dönthet így, ha az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt mulasztásokét, és ha az iskola többször is értesítette erről a szülőket. Az igazolatlan mulasztások akár a tanulói jogviszony megszűnéséhez is vezethetnek – ha a már nem tanköteles diákok több mint harminc igazolatlan órát gyűjtenek össze, és az iskola legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette a szülőket erre, valamint értesítette az egészségbiztosítási pénztárat.
„Egy szülő azt kérdezte az oktatási jogok biztosától, hogy gyermeke folytathatja-e magántanulóként a tanulmányait azt követően, hogy a tanulói jogviszonyát az iskola az igazolatlan órák magas száma miatt megszüntette. Az ombudsman szerint – mivel az intézmény igazgatója jogszerűen járt el – nincs lehetőség arra, hogy a szülő magántanulói státuszt kérelmezzen”
Verekedésért nem járhat igazolatlan óra
Verekedésért, puskázásért és az órai munkához szükséges tankönyvek és munkafüzetek hiányáért azonban egyetlen diák sem kaphat igazolatlan órát – még akkor sem, ha emiatt nem tudja megoldani az órai feladatokat vagy a dolgozat kérdéseit. Ahogy azért sem lehet igazolatlan órával büntetni a tanulókat, ha otthon hagyják a testnevelés felszerelésüket, vagy nem ünneplőruhában jelenik meg az iskolai ünnepségeken.
„Csak akkor beszélhetünk mulasztásról, ha a tanuló nem jelenik meg az órán. Ha fegyelmezetlenül viselkedik, és a kötelezettségszegése súlyos és vétkes, fegyelmi eljárást lehet indítani ellene. Ha a tette nem éri el ezt a szintet, más fegyelmező intézkedéseket kell alkalmazni” – áll az oktatási jogok biztosának 2009-es beszámolójában.
„Egy szülő azzal a problémával fordult az ombudsmanhoz, hogy az egyik tanár a rendetlenkedő diákokat igazolatlan órával bünteti, emiatt a tanulóknak annyi hiányzásuk gyűlt össze, amely miatt az iskola már nem értékelheti őket, hanem osztályozó vizsgát kell tenniük. Az oktatási jogok biztosa szerint a pedagógus hibát követett el, igazolatlan órát ugyanis fegyelmezési céllal nem lehet adni”
Futóverseny, iskolai ünnepség és kirándulás – kötelező?
„Egy szülő arról érdeklődött, hogy az általános iskola kötelezővé teheti-e a délutáni sportversenyen való részvételt, és a távolmaradást büntetheti-e szaktanári figyelmeztetéssel és egyessel” – minden évben több ehhez hasonló panasz érkezik az oktatási jogok biztosához, aki szerint az ilyen esetekben mindig érdemes megnézni, milyen kötelező és választható foglalkozások szerepelnek az iskola helyi tantervében. Vagyis ha a sportversenyt is tartalmazza a dokumentum (amelyet általában az intézmény weboldalán lehet megtalálni, de bárki elkérheti az igazgatói titkárságról is), akkor a diákoknak kötelező részt venniük rajta. A hiányzásért azonban még így sem adhat egyest vagy szaktanári figyelmeztetést a pedagógus – kizárólag az igazolt vagy igazolatlan órát jegyezheti be a naplóba.
Sok pénzt veszthetnek a családok
Szeptember elseje óta szigorú büntetés jár a lógásért: ha egy diáknak ötven igazolatlan órája van, a jegyző felfüggeszti az iskoláztatási támogatást, és védelembe veszi a lógós tanulókat. Néhány településen már szeptember végén hivatalos eljárást kellett indítani több általános- és középiskolás ellen, sokan ugyanis három hét alatt begyűjtötték az ötven tanórai hiányzást.
A felfüggesztett családi pótlékot (amelynek összege havi 12200 és 17000 forint között alakul gyermekenként, számuktól és attól függően, hogy teljes vagy csonka családban élnek), az államkincstárnál vezetett számlán gyűjtik. Abban az esetben, ha a tanuló részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban (ez a család vagyoni helyzetétől függően akkor jár, ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 125 százalékát), a családi pótlékot az eseti gondnok természetbeni támogatásra fordíthatja, és a legszükségesebb kiadásokat fedezhetik belőle. Akiknek nem jár gyermekvédelmi támogatás, azok csak a felfüggesztés felülvizsgálatát és eltörlését követően juthatnak hozzá a visszatartott összeghez, mégpedig annyi részletben, ahány hónapig nem kapták meg a pénzt.