Az egyetemisták 83,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nap mint nap komoly nyomás alatt van, a szakemberek szerint a hallgatók stressz-szintje háromszor magasabb, mint egy átlagos ausztrál felnőtté, sőt a mentális betegségek előfordulásának aránya is háromszorosa az átlagos értéknek. „Keményen kell tanulniuk, emellett legtöbbjük munkát is vállal, mert csak így tudja eltartani magát. Az anyagi problémák pedig mindenkit feszültté tesznek” – mondta a theage.com.au hírportálnak Helen Stallman pszichológus, a kutatás vezetője. Hozzátette: az eredmények azt mutatják, hogy akiknek jó kapcsolatuk van a szüleikkel, a barátaikkal és a felsőbbévesekkel, azok könnyebben le tudják győzni a mindennapos stresszt.

A lüneburgi Leuphana Egyetem alkalmazott egészségtudományi központjának kutatása szerint a német diákok életét is megkeseríti a stressz: a lányok negyven százaléka hetente többször küzd a feszültség miatt kialakuló egészségügyi panaszokkal, például fej- és hátfájással, valamint alvászavarokkal.

Különösen gyakoriak az egészségügyi panaszok azoknál a diákoknál, akik olyan osztályba járnak, ahol folyamatosan rossz a hangulat. Silke Rupprecht, a Leuphana Egyetem pszichológusa szerint az iskola típusa és a stressz mértéke között is összefüggés van: a gimnazisták sokkal ritkábban szenvednek fej- és hátfájdalomtól, mint a szakiskolák és szakközépiskolák tanulói.

eduline