Nem bírják a feszültséget az egyetemisták

Minden ötödik ausztrál egyetemista komoly mentális betegségekkel küzd, a hallgatók nagy része pedig folyamatosan a stressz testi tüneteitől szenved – erre jutottak a Queensland Egyetem kutatói.

  • Eduline

Az egyetemisták 83,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nap mint nap komoly nyomás alatt van, a szakemberek szerint a hallgatók stressz-szintje háromszor magasabb, mint egy átlagos ausztrál felnőtté, sőt a mentális betegségek előfordulásának aránya is háromszorosa az átlagos értéknek.

Túl sok stresszel jár az iskola

Keményen kell tanulniuk

, emellett legtöbbjük munkát is vállal, mert csak így tudja eltartani magát. Az anyagi problémák pedig mindenkit feszültté tesznek” – mondta a

theage.com.au

hírportálnak Helen Stallman pszichológus, a kutatás vezetője. Hozzátette: az eredmények azt mutatják, hogy akiknek jó kapcsolatuk van a szüleikkel, a barátaikkal és a felsőbbévesekkel, azok könnyebben le tudják győzni a mindennapos stresszt.

A lüneburgi Leuphana Egyetem alkalmazott egészségtudományi központjának kutatása szerint

a német diákok életét is megkeseríti a stressz

: a lányok negyven százaléka hetente többször küzd a feszültség miatt kialakuló egészségügyi panaszokkal, például fej- és hátfájással, valamint alvászavarokkal.

Különösen gyakoriak az egészségügyi panaszok azoknál a diákoknál, akik olyan osztályba járnak, ahol folyamatosan rossz a hangulat. Silke Rupprecht, a Leuphana Egyetem pszichológusa szerint az iskola típusa és a stressz mértéke között is összefüggés van: a gimnazisták sokkal ritkábban szenvednek fej- és hátfájdalomtól, mint a szakiskolák és szakközépiskolák tanulói.

eduline

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu