A vidéki főiskolák vállalhatatlan regionális szerepére egy harmadik intézményi forma jelentheti a megoldást a Dunaújvárosi Főiskola rektora szerint.
A felsőoktatási törvénytervezet és a felsőoktatás megújítása körüli nyilvános vitairatra reagálva készítette el javaslatát Bognár László, a Dunaújvárosi Főiskola (DF) rektora. Az új törvény koncepciója foglalkozik a kisebb vidéki főiskolák helyzetének javításával, az intézményvezető szerint azonban a javasolt képzési szerkezet vállalhatatlan regionális szerepet szánna a főiskolák számára, amelyből a kiutat egy harmadik, szakegyetemi intézményi forma jelentené.
A vidéki főiskolákra felvett hallgatók aránya az elmúlt kilenc évben az összes hallgatói piac 22%-áról 14%-ára csökkent, mindeközben a fővárosi és vidéki egyetemekre felvett diákok száma ugyanebben az időszakban jelentős mértékben növekedett, áll a DF rektorának tanulmányban. A dokumentum szerint az új koncepció legnagyobb hiányossága, hogy nincs a főiskolai szektor jövőképében olyan stratégiai elem, amely vonzóvá tenné a hallgatók számára a Budapesttől távol eső intézményeket.
Az intézményvezető által javasolt koncepció szerint az a főiskola, amelyik képes mesterképzést, esetleg doktori képzést nyújtani, használhatná a szakegyetem elnevezést. Különösen indokolt ez olyan intézmények esetében, mint a Dunaújvárosi Főiskola, amely erősen iparosított környezetben működik, ahol az iparvállalatok egyértelmű elvárása és igénye, hogy a régióban a gyakorlati kutatási, fejlesztési feladataikat helyben tudják segíteni. Ez bizonyos szakterületeken egyértelműen mesterképzési, sőt egy-egy szűk területen akár doktori képzési igényt is jelent. A koncepció Európában nem egyedülálló, teljes mértékben kompatibilis mind a bolognai rendszer elvárásaival, mind pedig a modern képzési struktúrával rendelkező európai országokéval.
„Egy felsőoktatási intézménye akkor működik jól, ha az intézmény tevékenységi körében ugyanolyan hangsúlyos szerepet kap a K+F, mint az oktatás és ehhez mérten alakítja ki fejlesztési stratégiáját is. A hallgatók hazai innovációs láncba való integrálása és a megszerzett tudás ipari alkalmazhatósága érdekében ösztönözni kell a régió igényeivel összhangban levő főiskolai mesterképzést és doktorképzést is” – hangsúlyozta a rektor.
eduline
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
