Nagy bajban vannak a vidéki főiskolák: egyre kevesebb a hallgató?

A vidéki főiskolák vállalhatatlan regionális szerepére egy harmadik intézményi forma jelentheti a megoldást a Dunaújvárosi Főiskola rektora szerint.

  • Eduline

A felsőoktatási törvénytervezet és a felsőoktatás megújítása körüli nyilvános vitairatra reagálva készítette el javaslatát Bognár László, a Dunaújvárosi Főiskola (DF) rektora. Az új törvény koncepciója foglalkozik a kisebb vidéki főiskolák helyzetének javításával, az intézményvezető szerint azonban a javasolt képzési szerkezet vállalhatatlan regionális szerepet szánna a főiskolák számára, amelyből a kiutat egy harmadik, szakegyetemi intézményi forma jelentené.

Dunaújvárosi Főiskola: egyre kevesebb a hallgató

A vidéki főiskolákra felvett hallgatók aránya az elmúlt kilenc évben az összes hallgatói piac 22%-áról 14%-ára csökkent, mindeközben a fővárosi és vidéki egyetemekre felvett diákok száma ugyanebben az időszakban jelentős mértékben növekedett, áll a DF rektorának tanulmányban. A dokumentum szerint az új koncepció legnagyobb hiányossága, hogy nincs a főiskolai szektor jövőképében olyan stratégiai elem, amely vonzóvá tenné a hallgatók számára a Budapesttől távol eső intézményeket.

Az intézményvezető által javasolt koncepció szerint az a főiskola, amelyik képes mesterképzést, esetleg doktori képzést nyújtani, használhatná a szakegyetem elnevezést. Különösen indokolt ez olyan intézmények esetében, mint a Dunaújvárosi Főiskola, amely erősen iparosított környezetben működik, ahol az iparvállalatok egyértelmű elvárása és igénye, hogy a régióban a gyakorlati kutatási, fejlesztési feladataikat helyben tudják segíteni. Ez bizonyos szakterületeken egyértelműen mesterképzési, sőt egy-egy szűk területen akár doktori képzési igényt is jelent. A koncepció Európában nem egyedülálló, teljes mértékben kompatibilis mind a bolognai rendszer elvárásaival, mind pedig a modern képzési struktúrával rendelkező európai országokéval.

„Egy felsőoktatási intézménye akkor működik jól, ha az intézmény tevékenységi körében ugyanolyan hangsúlyos szerepet kap a K+F, mint az oktatás és ehhez mérten alakítja ki fejlesztési stratégiáját is. A hallgatók hazai innovációs láncba való integrálása és a megszerzett tudás ipari alkalmazhatósága érdekében ösztönözni kell a régió igényeivel összhangban levő főiskolai mesterképzést és doktorképzést is” – hangsúlyozta a rektor.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter