Nagy bajban vannak a vidéki főiskolák: egyre kevesebb a hallgató?

A vidéki főiskolák vállalhatatlan regionális szerepére egy harmadik intézményi forma jelentheti a megoldást a Dunaújvárosi Főiskola rektora szerint.

  • Eduline
A felsőoktatási törvénytervezet és a felsőoktatás megújítása körüli nyilvános vitairatra reagálva készítette el javaslatát Bognár László, a Dunaújvárosi Főiskola (DF) rektora. Az új törvény koncepciója foglalkozik a kisebb vidéki főiskolák helyzetének javításával, az intézményvezető szerint azonban a javasolt képzési szerkezet vállalhatatlan regionális szerepet szánna a főiskolák számára, amelyből a kiutat egy harmadik, szakegyetemi intézményi forma jelentené.

Dunaújvárosi Főiskola: egyre kevesebb a hallgató
A vidéki főiskolákra felvett hallgatók aránya az elmúlt kilenc évben az összes hallgatói piac 22%-áról 14%-ára csökkent, mindeközben a fővárosi és vidéki egyetemekre felvett diákok száma ugyanebben az időszakban jelentős mértékben növekedett, áll a DF rektorának tanulmányban. A dokumentum szerint az új koncepció legnagyobb hiányossága, hogy nincs a főiskolai szektor jövőképében olyan stratégiai elem, amely vonzóvá tenné a hallgatók számára a Budapesttől távol eső intézményeket.

Az intézményvezető által javasolt koncepció szerint az a főiskola, amelyik képes mesterképzést, esetleg doktori képzést nyújtani, használhatná a szakegyetem elnevezést. Különösen indokolt ez olyan intézmények esetében, mint a Dunaújvárosi Főiskola, amely erősen iparosított környezetben működik, ahol az iparvállalatok egyértelmű elvárása és igénye, hogy a régióban a gyakorlati kutatási, fejlesztési feladataikat helyben tudják segíteni. Ez bizonyos szakterületeken egyértelműen mesterképzési, sőt egy-egy szűk területen akár doktori képzési igényt is jelent. A koncepció Európában nem egyedülálló, teljes mértékben kompatibilis mind a bolognai rendszer elvárásaival, mind pedig a modern képzési struktúrával rendelkező európai országokéval.

„Egy felsőoktatási intézménye akkor működik jól, ha az intézmény tevékenységi körében ugyanolyan hangsúlyos szerepet kap a K+F, mint az oktatás és ehhez mérten alakítja ki fejlesztési stratégiáját is. A hallgatók hazai innovációs láncba való integrálása és a megszerzett tudás ipari alkalmazhatósága érdekében ösztönözni kell a régió igényeivel összhangban levő főiskolai mesterképzést és doktorképzést is” – hangsúlyozta a rektor.

eduline
Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.