Egyre népszerűbbek az erdélyi egyetemek

Egyre több magyar diák dönt úgy, hogy erdélyi egyetemen tanul tovább: kedvelt célpont Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda - írja szerdai számában a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Az erdélyi állami és magánegyetemek vezetői tárt karokkal fogadják a magyar diákokat - írja a Krónika című kolozsvári napilap közlésére hivatkozva a Magyar Nemzet. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen például száz magyar hallgató tanul jelenleg, míg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a hallgatóknak mindössze két százaléka - 40 - magyar diák. Népszerű még a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Művészeti Egyetem és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem.
A Babes-Bolyai az egyik legnépszerűbb
Edupress

Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) rektorhelyettese a Krónikának úgy nyilatkozott: a BBTE az utóbbi években azért vált vonzóbbá a magyarországi diákok számára, mert a legtöbb szakon kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás. Korábban néhány tantárgyat magyar tagozaton is csak románul lehetett tanulni. Magyari elmondta, hogy örül annak, hogy a kilencvenes évek gyakorlatától eltérően az erdélyi magyar diákoknak ma már alig egy-két százaléka tanul Magyarországon.

Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsváron működő Természettudományi és Művészeti Karának dékánja szerint a magyarországi diákok nem veszik el a helyet az erdélyiek elől, bár a magyarországi felvételizők a tandíjmentes helyre is bejuthatnak. Az egyetem célja, hogy vonzza a kelet-magyarországi diákokat is, a határ menti településekről, ugyanis onnan Kolozsvár gyakran könnyebben és olcsóbban megközelíthető, mint Budapest.

eduline/mti
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.