Mától a rektorok bére sem lehet kétmillió forintnál magasabb

A tanévkezdéssel egy időben lép hatályba a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag azon rendelkezése, amely havi kétmillió forintos bérplafont határoz meg a közszférában dolgozók esetében. Szeptember 1-jétől így a rektorok fizetésére is érvényes a kétmilliós határ, mely megvonás 29 vezető havi fizetésének több mint tíz százalékát foglalja magában. Az a 12 állami felsőoktatási intézmény vezetője, aki a maximum felett keresett, összesen havi bruttó 6 millió 878 ezer forinttól esik el.

  • Edupress
A szeptember 1-jével hatályba lépő új szabályozás a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra, a kormányhivatal alkalmazottaira, az igazságügyi alkalmazottakra, valamint a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények alkalmazottaira is vonatkozik.

A kétmillió forintos bérplafonról szóló rendelkezés szeptember elsejei hatályba lépése a 29 felsőoktatási vezető havi fizetésének több mint tíz százalékát érinti. Továbbá elsejétől az a 12 állami felsőoktatási intézmény vezetője, aki a maximum felett keresett, összesen havi bruttó 6 millió 878 ezer forinttól esik el. Veszteség éri többek között a 3,5 millió forintos bérével listát vezető, azóta a posztot elhagyó Szabó Gábor szegedi rektort, a 3,2 milliós összeggel a dobogó második fokán állt debreceni vezetőt és a rektori bérek ügyét kirobbantó Szent István Egyetem rektorát, aki korábban 2,96 milliós fizetést vihetett haza havonta.

Rajtuk kívül eddig kilenc vezető keresett kétmillió forint felett. Sorban: Tulassay Tivadar (Semmelweis Egyetem, 2,687 millió), Hudecz Ferenc (Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2,587), Sándorné dr. Kriszt Éva (Budapesti Gazdasági Főiskola, 2,447), Faragó Sándor (Nyugat-magyarországi Egyetem, 2,417), Péceli Gábor (Műegyetem, 2,377), Magda Sándor (Károly Róbert Főiskola, 2,355), Mészáros Tamás (Budapesti Corvinus Egyetem, 2,145), Rudas Imre (Óbudai Egyetem, 2,143), valamint Gábriel Róbert (Pécsi Tudományegyetem, 2,07).

edupress
Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.