Mától a rektorok bére sem lehet kétmillió forintnál magasabb

A tanévkezdéssel egy időben lép hatályba a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag azon rendelkezése, amely havi kétmillió forintos bérplafont határoz meg a közszférában dolgozók esetében. Szeptember 1-jétől így a rektorok fizetésére is érvényes a kétmilliós határ, mely megvonás 29 vezető havi fizetésének több mint tíz százalékát foglalja magában. Az a 12 állami felsőoktatási intézmény vezetője, aki a maximum felett keresett, összesen havi bruttó 6 millió 878 ezer forinttól esik el.

  • Edupress

A szeptember 1-jével hatályba lépő új szabályozás a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra, a kormányhivatal alkalmazottaira, az igazságügyi alkalmazottakra, valamint a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények alkalmazottaira is vonatkozik.

A kétmillió forintos bérplafonról szóló rendelkezés szeptember elsejei hatályba lépése a 29 felsőoktatási vezető havi fizetésének több mint tíz százalékát érinti. Továbbá elsejétől az a 12 állami felsőoktatási intézmény vezetője, aki a maximum felett keresett, összesen havi bruttó 6 millió 878 ezer forinttól esik el. Veszteség éri többek között a 3,5 millió forintos bérével listát vezető, azóta a posztot elhagyó Szabó Gábor szegedi rektort, a 3,2 milliós összeggel a dobogó második fokán állt debreceni vezetőt és a rektori bérek ügyét kirobbantó Szent István Egyetem rektorát, aki korábban 2,96 milliós fizetést vihetett haza havonta.

Rajtuk kívül eddig kilenc vezető keresett kétmillió forint felett. Sorban: Tulassay Tivadar (Semmelweis Egyetem, 2,687 millió), Hudecz Ferenc (Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2,587), Sándorné dr. Kriszt Éva (Budapesti Gazdasági Főiskola, 2,447), Faragó Sándor (Nyugat-magyarországi Egyetem, 2,417), Péceli Gábor (Műegyetem, 2,377), Magda Sándor (Károly Róbert Főiskola, 2,355), Mészáros Tamás (Budapesti Corvinus Egyetem, 2,145), Rudas Imre (Óbudai Egyetem, 2,143), valamint Gábriel Róbert (Pécsi Tudományegyetem, 2,07).

edupress

Hozzászólások

A Nemzeti Pedagógus Kar megbízott vezetője szerint a pedagógusok egy része bizalmatlan, pedig a kar kormányzati befolyástól függetlenül működött

Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.