Havi bruttó félmillió körül keresnek a katolikus iskolák rektorai

Mindössze havi bruttó félmillió forint körüli fizetést kapnak a katolikus felsőoktatási intézmények rektorai, miközben az államilag támogatott egyetemek, főiskolák vezetői havi 750 ezer és 3,5 millió forint között keresnek.

  • Eduline
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter - miután próbapert indított egy újságíró és egy jogvédő szervezet az adatok nyilvánosságra hozatala érdekében - a közelmúltban döntött úgy, nyilvánosságra hozzák az intézményvezetők fizetéseit.

Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora az MTI-nek hétfőn küldött levelében utalt arra, hogy bár a miniszteri döntés az egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekre nem vonatkozik, mégis "célszerűnek látjuk a katolikus felsőoktatási intézmények vezetőinek fizetését nyilvánossá tenni". A tájékoztatás szerint a nyolc katolikus felsőoktatási intézmény vezetői közül magának Fodor Györgynek a legmagasabb a fizetése, ő havi bruttó 605 ezer forint fizetést kap, míg a legkevesebbet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora, Orosz András Lóránt kapja, 380 ezer forintot. Az Apor Vilmos főiskola rektora 549 ezer, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rektora pedig 553 ezer forintot kap havonta, míg a többi négy intézmény vezetetőjének fizetése alig valamivel több, mint havi 400 ezer forint.

 

A Blikk múlt keddi számában megjelent lista szerint a 29 állami felsőoktatási intézmény vezetője összesen havi bruttó 57,06 millió, vagyis évi 684 millió forintra jogosult. Az adatok alapján 12 rektor keres havi kétmillió forintnál többet. A legjobban kereső egyetemi vezető a Szegedi Tudományegyetem volt rektora, Szabó Gábor 3,5 millió forinttal, míg a legkisebb fizetést Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) első embere kapja, havi bruttó 750 ezer forintot. A lap megjegyezte: Szabó Jánosnak annak ellenére utalják havi rendszerességgel járandóságát, hogy befolyással üzérkedés gyanújával februárban letartóztatták. A meggyanúsított rektor előzetes letartóztatását hétfőn szüntette meg a bíróság, és lakhelyelhagyási tilalom mellett folyik ellene a befolyással való üzérkedés gyanúja miatt indított eljárás.

mti

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.