Havi bruttó félmillió körül keresnek a katolikus iskolák rektorai

Mindössze havi bruttó félmillió forint körüli fizetést kapnak a katolikus felsőoktatási intézmények rektorai, miközben az államilag támogatott egyetemek, főiskolák vezetői havi 750 ezer és 3,5 millió forint között keresnek.

  • Eduline
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter - miután próbapert indított egy újságíró és egy jogvédő szervezet az adatok nyilvánosságra hozatala érdekében - a közelmúltban döntött úgy, nyilvánosságra hozzák az intézményvezetők fizetéseit.

Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora az MTI-nek hétfőn küldött levelében utalt arra, hogy bár a miniszteri döntés az egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekre nem vonatkozik, mégis "célszerűnek látjuk a katolikus felsőoktatási intézmények vezetőinek fizetését nyilvánossá tenni". A tájékoztatás szerint a nyolc katolikus felsőoktatási intézmény vezetői közül magának Fodor Györgynek a legmagasabb a fizetése, ő havi bruttó 605 ezer forint fizetést kap, míg a legkevesebbet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora, Orosz András Lóránt kapja, 380 ezer forintot. Az Apor Vilmos főiskola rektora 549 ezer, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rektora pedig 553 ezer forintot kap havonta, míg a többi négy intézmény vezetetőjének fizetése alig valamivel több, mint havi 400 ezer forint.

 

A Blikk múlt keddi számában megjelent lista szerint a 29 állami felsőoktatási intézmény vezetője összesen havi bruttó 57,06 millió, vagyis évi 684 millió forintra jogosult. Az adatok alapján 12 rektor keres havi kétmillió forintnál többet. A legjobban kereső egyetemi vezető a Szegedi Tudományegyetem volt rektora, Szabó Gábor 3,5 millió forinttal, míg a legkisebb fizetést Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) első embere kapja, havi bruttó 750 ezer forintot. A lap megjegyezte: Szabó Jánosnak annak ellenére utalják havi rendszerességgel járandóságát, hogy befolyással üzérkedés gyanújával februárban letartóztatták. A meggyanúsított rektor előzetes letartóztatását hétfőn szüntette meg a bíróság, és lakhelyelhagyási tilalom mellett folyik ellene a befolyással való üzérkedés gyanúja miatt indított eljárás.

mti

 

 

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.