Havi bruttó félmillió körül keresnek a katolikus iskolák rektorai

Mindössze havi bruttó félmillió forint körüli fizetést kapnak a katolikus felsőoktatási intézmények rektorai, miközben az államilag támogatott egyetemek, főiskolák vezetői havi 750 ezer és 3,5 millió forint között keresnek.

  • Eduline

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter - miután próbapert indított egy újságíró és egy jogvédő szervezet az adatok nyilvánosságra hozatala érdekében - a közelmúltban döntött úgy,

nyilvánosságra hozzák az intézményvezetők fizetéseit

.

Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora az MTI-nek hétfőn küldött levelében utalt arra, hogy bár a miniszteri döntés az egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekre nem vonatkozik, mégis "célszerűnek látjuk a katolikus felsőoktatási intézmények vezetőinek fizetését nyilvánossá tenni". A tájékoztatás szerint a nyolc katolikus felsőoktatási intézmény vezetői közül magának Fodor Györgynek a legmagasabb a fizetése, ő havi bruttó 605 ezer forint fizetést kap, míg a legkevesebbet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora, Orosz András Lóránt kapja, 380 ezer forintot. Az Apor Vilmos főiskola rektora 549 ezer, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rektora pedig 553 ezer forintot kap havonta, míg a többi négy intézmény vezetetőjének fizetése alig valamivel több, mint havi 400 ezer forint.

A Blikk múlt keddi számában megjelent lista szerint a 29 állami felsőoktatási intézmény vezetője összesen havi bruttó 57,06 millió, vagyis évi 684 millió forintra jogosult. Az adatok alapján 12 rektor keres havi kétmillió forintnál többet. A legjobban kereső egyetemi vezető a Szegedi Tudományegyetem volt rektora, Szabó Gábor 3,5 millió forinttal, míg a legkisebb fizetést Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) első embere kapja, havi bruttó 750 ezer forintot. A lap megjegyezte: Szabó Jánosnak annak ellenére utalják havi rendszerességgel járandóságát, hogy befolyással üzérkedés gyanújával februárban letartóztatták. A meggyanúsított rektor előzetes letartóztatását hétfőn szüntette meg a bíróság, és lakhelyelhagyási tilalom mellett folyik ellene a befolyással való üzérkedés gyanúja miatt indított eljárás.

mti

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.