A legveszélyesebb egyetemek listájáról mindenki menekülne
Az American School Search oldal az elmúlt évek bűnügyi statisztikáit összegezve publikálta a legveszélyesebb intézmények rangsorát az Államokban. A negatív rangsor élén szereplő intézmények több gyilkossággal, szexuális bűncselekménnyel, kábítószerrel való visszaéléssel és más egyéb, kisebb súlyú törvénysértéssel is "büszkélkedhetnek". A listáról persze mindenki le akar kerülni, egyelőre hiába.
Eduline
Amerika egy teljesítményen alapuló ország, ahol mindent és mindenkit rangsorolnak, listákat készítenek. Míg itthon évről-évre több kiadónál is megjelennek különböző felsőoktatási intézményi rangsorok, addig kint a legnagyobb vihart most egy negatív lista kavarta, amely csokorba szedte az ország legveszélyesebb (vagy legalábbis annak tartott) felsőoktatási intézményeit. Az American School Search 100-as listájának összeállításához azokat a bűnügyi adatokat használták fel, amelyet az amerikai kormány oktatási részlege hozott nyilvánosságra az Egyesült Államok 6.325 egyetemére és főiskolájára vonatkozóan.
Az ASS által feldogozott adathalmaz a 2006 és 2008 közötti időszakot öleli fel, de a kampuszokon elkövetett különféle bűncselekményeket egy általuk kidolgozott, és nem nyilvános módszer alapján dolgozták fel. A lista azokat az intézményeket tartalmazza, amelyeknél a bűncselekmények száma viszonylag magas más iskolákhoz képest, így nem biztonságosak vagy egyenesen veszélyesek a tanulókra nézve. Az értelmező elemzés emellett azt is megjósolja, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy az egyes intézményekbe beiratkozó diákok valamilyen jogellenes cselekedetbe keverednek. A listát nem meglepő módon a virginiai műszaki egyetem vezeti, ez volt az az iskola, ahol 2007-ben egy ámokfutó diák több mint 30 diákot megölt és egy tucatnyit megsebesített, márpedig ez az eset alaposan lerontotta a suli statisztikai átlagát.
A The Chronicle of Higher Education amerikai oktatási lap szerint az ASS listával kapcsolatban először a New York állambeli, Hobart and William Smith Főiskola panaszkodott. A HWS a lista 36. helyén szerepel és „F” (az egyik legrosszabb) besorolást kapott, mert az ASS a főiskolát „veszélyes helynek” találta miután a kormányzati adatok szerint „a kampuszon erőszakos szexuális bűncselekmények, betörések, gyújtogatások és súlyos testi sértést okozó támadások történtek".
Robert Flowers, a HWS diákügyekkel foglalkozó igazgatója nem tagadta a tényeket, de szerinte „az ASS teljesen szubjektív és a legutóbbi évek bűncselekményit veszi alapul olyan szervezetek segítségével mint a Crime Chance, amely bűnügyi statisztikák alapján ad kalkulációt arra vonatkozólag, hogy egy diák mekkora kockázatot vállal egy felsőoktatási intézménybe való beiratkozáskor. Ezek a megállapítások pontatlan észleléseket generálnak a kampuszok biztonságával kapcsolatban és adatmanipulációnak minősülnek, így aláássák a szabad információáramlás lényegét.” Az igazgató azt is nehezményezi, hogy az ASS weboldal nem hozta nyilvánosságra a módszert, ami alapján rangsorol, úgy mint például a Reader's Digest, amely ugyancsak készít biztonsági listákat a főiskolákról a 2008-as illinois-i egyetemi mészárlás óta.
Flowers egyébként elmondása szerint többször is megpróbált kapcsolatba lépni az ASS-el, mindezidáig sikertelelül, ezért döntött a jogi út mellett és fordult New York állam Fellebbviteli Bíróságához. A Chronicle of Higher Education újság felkutatta a weboldal tulajdonosát, aki a következőképpen reagált a vádakra: „A weboldalunk minden intézményt felkeresett a listán, hogy a tényeket tisztázza és lehetőséget adjon a reagálásra. A Hobart and William-től is érkezett reakció, amely olvasható a weboldalukon. Mi ezek után is szeretnénk a kapcsolatot fenntartani a HWC-vel, de az adatokat nem fogjuk megmásítani a kedvükért. Ha így tennénk, az nem lenne fair a többi intézménnyel szemben, és totálisan aláásná a weboldalunk lényegét, hogy pártatlan véleményt adjunk az USA főiskoláiról.”
Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.
A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.
Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.
A „Tanárnak lenni jó!” kezdeményezés személyes történeteken keresztül próbálja erősíteni a pedagóguspálya presztízsét, de a nehézségekről sem hallgat. A kampány alapgondolata, hogy megmutassák: sok pedagógus szereti a hivatását, és okkal marad a pályán.
