Az intézményvezetők szerint felül kell vizsgálni azt a korábbi oktatási kormányzati döntést, amely a mesterszakoknál a tavalyi első felvételi létszámok alapján szabta meg az idei államilag támogatott helyeket; javasolják, hogy a jelentkezési arányok szerint növeljék a keretszámokat a bölcsészettudományokban és társadalomtudományokban.
A témában tartott hétfői tanácskozáson az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem (DE) , a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karainak dékánjai vettek részt. A mesterszakos felvételi jelentkezési adatokat áttekintve a résztvevők megállapították, hogy a jövendő hallgatók biztató számban választják az együttműködő karok szakjait, nem következett be csökkenés, sőt, a mesterszakok esetében egyértelműen növekedett a jelentkezők száma. Mindennek alapján arra az álláspontra jutottak, hogy az oktatási kormányzatnak felül kell vizsgálnia azt a korábbi döntést, amely a mesterszakoknál a tavalyi felvételi létszámok alapján szabta meg az idei államilag támogatott helyeket.
A közleményben felidézték, hogy első alkalommal 2009-ben indult bölcsész mesterszakokra tavaly azért volt a 2010-es évhez képest kisebb a jelentkezők száma, mert a 2006-ban indult alapszakos (BA) képzés "erőltetett bevezetése" miatt nem végzett a kezdő évfolyam egy jelentős része 2009-ben, s így nem volt megfelelő "merítési bázis" a mesterszakos felvételi eljárásban. 2010-ben azonban jelentősen javult a helyzet, így az adatok részletes elemzése után a bölcsészkari dékánok javasolják az új felsőoktatási kormányzatnak az államilag támogatott létszámok jelentkezési arányok szerinti növelését a bölcsészettudományi és társadalomtudományi képzéseknél.
A bölcsész dékánok áttekintették a közös mesterszakos felvételi rendszerüket, és alapvetően megfelelőnek ítélték az eddigi tapasztalatokat. Az ülésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának vezetése bejelentette, hogy csatlakoznak az együttműködő tudományegyetemi bölcsészettudományi karok mesterszakos felvételijét megkönnyítő megállapodáshoz.
A megbeszélésen három bölcsészkari hallgatói önkormányzat (DE, ELTE, PTE) képviselői, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke is részt vett; a hallgatói képviselők egyetértettek abban, hogy a bölcsész hallgatói önkormányzatok együttműködését ki kell terjeszteni.
mti/eduline
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
