Bölcsészkari dékánok: reagálni kell a mesterszakok iránti növekvő igényre

Az intézményvezetők szerint felül kell vizsgálni azt a korábbi oktatási kormányzati döntést, amely a mesterszakoknál a tavalyi első felvételi létszámok alapján szabta meg az idei államilag támogatott helyeket; javasolják, hogy a jelentkezési arányok szerint növeljék a keretszámokat a bölcsészettudományokban és társadalomtudományokban.

  • Eduline

A témában tartott hétfői tanácskozáson az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem (DE) , a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karainak dékánjai vettek részt. A mesterszakos felvételi jelentkezési adatokat áttekintve a résztvevők megállapították, hogy a jövendő hallgatók biztató számban választják az együttműködő karok szakjait, nem következett be csökkenés, sőt, a mesterszakok esetében egyértelműen növekedett a jelentkezők száma. Mindennek alapján arra az álláspontra jutottak, hogy az oktatási kormányzatnak felül kell vizsgálnia azt a korábbi döntést, amely a mesterszakoknál a tavalyi felvételi létszámok alapján szabta meg az idei államilag támogatott helyeket.

A közleményben felidézték, hogy első alkalommal 2009-ben indult bölcsész mesterszakokra tavaly azért volt a 2010-es évhez képest kisebb a jelentkezők száma, mert a 2006-ban indult alapszakos (BA) képzés "erőltetett bevezetése" miatt nem végzett a kezdő évfolyam egy jelentős része 2009-ben, s így nem volt megfelelő "merítési bázis" a mesterszakos felvételi eljárásban. 2010-ben azonban jelentősen javult a helyzet, így az adatok részletes elemzése után a bölcsészkari dékánok javasolják az új felsőoktatási kormányzatnak az államilag támogatott létszámok jelentkezési arányok szerinti növelését a bölcsészettudományi és társadalomtudományi képzéseknél.

A bölcsész dékánok áttekintették a közös mesterszakos felvételi rendszerüket, és alapvetően megfelelőnek ítélték az eddigi tapasztalatokat. Az ülésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának vezetése bejelentette, hogy csatlakoznak az együttműködő tudományegyetemi bölcsészettudományi karok mesterszakos felvételijét megkönnyítő megállapodáshoz.

A megbeszélésen három bölcsészkari hallgatói önkormányzat (DE, ELTE, PTE) képviselői, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke is részt vett; a hallgatói képviselők egyetértettek abban, hogy a bölcsész hallgatói önkormányzatok együttműködését ki kell terjeszteni.

 

mti/eduline

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.