Bölcsészkari dékánok: reagálni kell a mesterszakok iránti növekvő igényre

Az intézményvezetők szerint felül kell vizsgálni azt a korábbi oktatási kormányzati döntést, amely a mesterszakoknál a tavalyi első felvételi létszámok alapján szabta meg az idei államilag támogatott helyeket; javasolják, hogy a jelentkezési arányok szerint növeljék a keretszámokat a bölcsészettudományokban és társadalomtudományokban.

  • Eduline

A témában tartott hétfői tanácskozáson az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem (DE) , a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karainak dékánjai vettek részt. A mesterszakos felvételi jelentkezési adatokat áttekintve a résztvevők megállapították, hogy a jövendő hallgatók biztató számban választják az együttműködő karok szakjait, nem következett be csökkenés, sőt, a mesterszakok esetében egyértelműen növekedett a jelentkezők száma. Mindennek alapján arra az álláspontra jutottak, hogy az oktatási kormányzatnak felül kell vizsgálnia azt a korábbi döntést, amely a mesterszakoknál a tavalyi felvételi létszámok alapján szabta meg az idei államilag támogatott helyeket.

A közleményben felidézték, hogy első alkalommal 2009-ben indult bölcsész mesterszakokra tavaly azért volt a 2010-es évhez képest kisebb a jelentkezők száma, mert a 2006-ban indult alapszakos (BA) képzés "erőltetett bevezetése" miatt nem végzett a kezdő évfolyam egy jelentős része 2009-ben, s így nem volt megfelelő "merítési bázis" a mesterszakos felvételi eljárásban. 2010-ben azonban jelentősen javult a helyzet, így az adatok részletes elemzése után a bölcsészkari dékánok javasolják az új felsőoktatási kormányzatnak az államilag támogatott létszámok jelentkezési arányok szerinti növelését a bölcsészettudományi és társadalomtudományi képzéseknél.

A bölcsész dékánok áttekintették a közös mesterszakos felvételi rendszerüket, és alapvetően megfelelőnek ítélték az eddigi tapasztalatokat. Az ülésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának vezetése bejelentette, hogy csatlakoznak az együttműködő tudományegyetemi bölcsészettudományi karok mesterszakos felvételijét megkönnyítő megállapodáshoz.

A megbeszélésen három bölcsészkari hallgatói önkormányzat (DE, ELTE, PTE) képviselői, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke is részt vett; a hallgatói képviselők egyetértettek abban, hogy a bölcsész hallgatói önkormányzatok együttműködését ki kell terjeszteni.

 

mti/eduline
Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.