Szükségből vállalnának külföldön munkát a végzős brit fiatalok

Egy, a diákokat és a munkaadókat összehozó brit honlap, a studentgems.com felméréséből kiderült, hogy a végzős brit hallgatók 34 százaléka külföldön is keresne magának állást - írja a Népszabadság. Ennek oka, hogy csak az egyetemisták ötöde talál magának olyan állást Nagy Britanniában, ami megfelelne vágyainak. A válaszadó hallgatók háromnegyede a csökkenő munkaerő-piaci lehetőségek és a diplomás munkanélkülség növekedése miatt döntene a külföldi munkavállalás mellett.

  • Edupress
A felmérést végző portál adatai szerint azok a végzős hallgatók, akik vállalkoznának külföldi munkavállalásra, nem önszántukból hagynák el az országot, hanem kényszerből. Háromnegyedük a hazai lehetőségek drasztikus beszűkülésével, és a diplomás munkanélküliség növekedésével magyarázza a külföldi munkavállalás lehetőségét.

A felmérés eredményét támasztja alá továbbá, hogy a végzősök átlagosan 20-30 munkahelyre adják be a jelentkezésüket, ennek ellenére a személyes meghallgatásig csak öt esetben jutnak el. A helyzeten ront az is, hogy a sikertelen állásinterjút követően csak a munkaadók 41 százaléka értesíti a pályázó egyetemistákat, hogy nem nyerték el az állást. A felmérés rámutat továbbá, hogy a sikeresen elhelyezkedők mindössze ötöde számolt be arról, hogy az vágyainak és karrierálmainak megfelelő munkalehetőséget jelent. Azt, hogy ez fontos szempont a végzősök számára mutatja, hogy a válaszadók 78 százaléka lenne hajlandó munkát vállalni külföldön, elsősorban Európában, hogy megvalósítsa álmait.

Sue Harrison, az álláskereső honlap társalapítója szerint már az is komoly gondot okozhat pár éven belül a brit munkaerőpiac számára, ha a külföldi munkát is megpályázó végzősök legalább fele elhagyja majd a hazáját. Harrison a megoldást abban látja, hogy a kudarcélményt jelentő elutasítások kezelésére, ha a diákok nem az egyetemi éveik végére hagyják az álláskeresést. Úgy véli, hogy előnyösebb lenne számukra, ha már az egyetem évei alatt folyamatosan nagy hangsúlyt fordítanának a kapcsolatépítésre, és a lehetőségek kiaknázására. Az álláskereső honlap társalapítója a tapasztalatszerzése pedig az alkalmi munkavállalást ajánlja, hogy könnyebben menjen az ideális munkahely megtalálása, lehetőleg Nagy Britanniában.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.