A felsőoktatásban tanulók legnagyobb hányada még mindig a jogászokat tartja az anyagilag leginkább elismert szakmával rendelkező munkavállalóknak – derül ki a felvi.hu 2009 őszén készített felméréséből. A diákok mintegy 45 százaléka említette a jogi diplomával rendelkezőket, mint akik a legnagyobb megbecsülésnek örvendenek. Bár a társadalmi elismertség „éllovasai” még mindig az orvosok, a többség egyértelműen úgy véli: a jogászok találhatják meg a legjobban fizető állásokat. És mégis: az olló egyre nyílik, hiszen egyre több jogász kerül ki az egyetemekről, és egyre kevesebben találnak munkát.

„Az előző munkahelyemen bruttó 130 ezerre voltam bejelentve, ez 90 ezerre jött ki tisztán. Ehhez kaptam még 40 ezret zsebbe, plusz a bérletemet kifizették. Tudni kell, hogy Budapest egyik legpatinásabb ügyvédi irodájában voltam jelölt.” – meséli a 31 éves Petra. „Most egy banknál vagyok jogász,. Itt – fizetésemelés után - 280 ezret viszek haza. A banknak körülbelül 15 státuszba vett jogásza van, én szerencsésnek mondom magam, hogy itt dolgozhatok. Viszont az kicsit meglepett, hogy mielőtt idekerültem, vagy 25 helyre beadtam az önéletrajzomat. Ez volt a negyedik hely, ahová behívtak interjúzni, a többinél még vissza sem jeleztek.”

Elhelyezkedés közszolgaként

A bírósági fogalmazói állásokra 2007-től írnak ki hivatalosan pályázatot. Az álláspályázatok minden esetben megtalálhatók a bíróságok saját honlapján, illetve a http://www.birosag.hu központi honlapon is. Pontos statisztikák nincsenek róla, hogy évente hány fogalmazói hely üresedik meg a magyar bíróságokon. Az összesítésekből azonban kiderül, hogy például A 2008-as évben összesen 19 új fogalmazó kezdte meg működését a Fővárosi Bíróság működési területén, 2009-ben pedig ugyanide – a kiírások tanúsága szerint - 26 pályakezdőt vártak.

Ami pedig az ügyészségi fogalmazói állásokat illeti, a 2008-as évben a Fővárosi Ügyészség összesen szintén 26 helyre hirdetett pályázatot, ebben benne foglaltattak a megyei és a városi ügyészségek is. A fogalmazókat egyébként mindenhol a közalkalmazotti bértábla szerint fizetik, és ugyanúgy járnak nekik a béren kívüli juttatások, illetve a szabadnapok is. Ezekbe az állásokba azért 25-szörös a túljelentkezés, mert a munkavégzés viszonylag stressz-mentes, illetve aki egyszer bekerül a szervezetbe, az nehezen bukik ki. 

És hogy kiket vesznek fel? „A sikeres fogalmazói vizsgán elért pontszám egymagában nem elegendő és nem egyedüli feltétele a fogalmazói kinevezésnek.” – olvasható a fogalmazói állásokra pályázók számára összeállított tudnivalók között, amely információ amolyan fából vaskarika, tekintettel arra, hogy semmilyen egyéb konkrét elvárást nem nevez meg.  Már-már közhelyszámba megy azonban a fiatal jogászok körében, hogy a bíróságokra és az ügyészségekre csak a „summa cum laudésok” mennek. Így nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy az első körben bekerülni egy bíróságra, vagy ügyészségre, csak az igazán eminenseknek sikerülhet. Valamint szemforgatás lenne nem megemlíteni a „jó kapcsolatok” gyümölcsöző voltát sem, mert – bár hivatalos nyoma nincs – a protekció e területen is csodákra képes.

Magánpraxisban

Ügyvéd viszont bárki lehet. Legalábbis, aki igazol egy telephelyet (irodát), egy képesítést, és egy szakvizsgát. Nem hivatalos, de jól közelítő becslések szerint, napjainkban 3500 és 3800 között mozog az ügyvédjelöltek száma országosan, közülük is aránytalanul sok – cirka a fele – a fővárosban tevékenykedik. A hatalmas szám érthető: ha valakinek nem sikerül más jogi pályán elhelyezkednie, az ügyvédkedés az egyetlen út, amelyet a végzettsége lehetővé tesz számára. És az is igaz,még mindig sokakat vonzanak a mesés ügyvédi illetmények, amelyek azonban a magas létszám és az árverseny következtében ma már koránt sem mondhatók annyira mesésnek. Tény viszont, hogy Magyarországon az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, tehát mindenki annyit kér, amennyit jónak lát.

„Nálam, a három hónapos próbaidő lejárta után 95 ezer forintot visz haza a jelölt. Be van jelentve, fizetek utána mindent, plusz megveszem a bérletét is. Emellett, ha ő hozza az ügyfelet, akkor a munkadíj fele is őt illeti.” – mondja B. Péter budapesti ügyvéd. Arra a felvetésre, hogy napi tíz-tizenkét órás munkáért nem tartja-e alacsonynak a bérezést, a válasza határozott nem. „El szokták felejteni, hogy egy ügyvédjelölt olyan munkát végez, amiben abszolút semmi gyakorlata nincsen, úgy is mondhatnánk, hogy nem ért hozzá. A jelöltként eltöltött három év alatt kell megszereznie azt a tudást, amellyel a későbbiek folyamán majd önálló praxist tud kialakítani. Így ezek az évek még bőven tanulóéveknek számítanak. Ennek okán a pénzt is, amit fizetünk nekik, inkább költségtérítésnek nevezném, semmint fizetésnek.

És a multiknál

A statisztikák tanúsága szerint a megelőző három évben – mintegy két és félszeres túljelentkezés mellett – hatezer körül volt a felvételt nyert jogászhallgatók száma. Ebből megsaccolható, hogy nagyságrendileg ugyanennyi pályakezdő jogi diplomás hagyja el évente az egyetemeket, őket kéne felszívnia a munkaerőpiacnak, vagyis a közigazgatásnak, a bíróságoknak és ügyészségeknek, az ügyvédi irodáknak, és a versenyszférának – vagyis a bankoknak és a multiknak. Elméletben az elhelyezkedési lehetőségek igen változatosak, és sok is van belőlük, mégsem sikerül sokaknak az egyetem után állást találni. A másik oldalon a cégek viszont betöltetlen állásokat emlegetnek, és arról panaszkodnak, hogy kevés a jól képzett jogász.

„A jól képzett a legtöbb esetben azt jelenti, hogy a joghallgató már az egyetem alatt valamely szakterületre specializálódott, a jog bizonyos szegmensével elmélyültebben foglalkozott, mint a többivel.” – mondta az eduline-nak az egyik budapesti székhelyű nemzetközi ügyvédi iroda vezető jogásza. „Ehhez jönne még természetesen a külföldi munkatapasztalat – akár féléves ösztöndíjas képzésben – és a stabil nyelvtudás, amiből ma már nem árt, ha kettő is van.”

„Egy évet Franciaországban voltam gyakornok, és a magyar mellett, van egy francia jogi diplomám is, amit itthon szereztem párhuzamos képzésben a Szegedi Tudományegyetemen. Volt tehát rálátásom a francia jogra, ezen kívül pedig jól beszélek angolul is.” – meséli a 26 éves Zsófia, aki egy amerikai elektronikai mamutcégnél jogi előadó. „Szerintem Magyarországon jelölti státuszban én keresek a legjobban, ehhez azonban rengeteget kell dolgoznom. A munkaidőm csak fölfelé rugalmas, lefelé sosem.”

És való igaz: aki multicégnél szeretne elhelyezkedni, annak számítania kell arra, hogy gyakorlatilag nulla-huszonnégy órás készenlétet várnak tőle. A fiatal, tehetséges jogászok egyik „elismerése” – főleg nemzetközi irodáknál – a blackberry becenévre hallgató telefon, amelyen azonnal látszanak a cég belső email üzenetei. Ezekre az üzenetekre pedig a megbízható munkaerőnek akár hajnali háromkor is illik reagálni.

Kanaki Anna

eduline