Az ELTE és a Gödöllői Egyetem is részt vesz az EIT-projektben

Az ELTE és a Göddöllői Egyetem részvételével a klímakutatás, a megújuló energiák és az infokommunikáció területén kezdi meg munkáját a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) - közölte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium.

  • Eduline

A minisztérium közleményében kiemelte: az ELTE révén az infokommunikációs projektbe, a Gödöllői Egyetem révén pedig a klímakutatásba kapcsolódik be Magyarország. A tárca aláhúzta: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet elsődlegesen a kontinenst behálózó tudás- és innovációs társulások kialakításával fejti ki tevékenységét. Az első három társulást, húsz pályázó közül december közepén választotta ki az intézet irányító testülete.

AZ NFGM közleményében rámutatott: a fenntartható energia kérdésére fókuszáló társulás az energiamix diverzifikálását, a megújuló energiaforrások nagyobb szerephez juttatását, az energia megfizethetőségének kérdését és a tárolást vizsgálja majd. A klímaváltozás témakörében kiemelt figyelmet fordítanak a tiszta víz, a fenntartható földhasználat szerepére és lehetőségeire, az élhetőbb városok kialakítására, illetve az időjárási jelenségek, az éghajlat változásainak jobb előrejelzésére.

A jövő infokommunikációs társadalma témakörében tevékenykedő társulás pedig a vállalkozók olyan új nemzedékét nevelné ki, akik nagyban hozzájárulhatnak majd az innováció fellendítéséhez.

A minisztérium közleményében emlékeztetett: a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) még december közepén jelentette be, hogy a kormány a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból meghirdetett pályázaton keresztül 2 milliárd forintot biztosít arra, hogy magyar partnerek bekapcsolódjanak az európai innovációs társulásokba.

mti

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu