Öt év alatt megduplázódtak az egyetemisták és a főiskolások átlagos havi kiadásai Csehországban.
Egy egyetemi hallgatónak, illetve családjának jelenleg havonta mintegy nyolcezer koronát (80 ezer forint) kell az iskolával összefüggésben kiadnia, míg öt éve ez nem egészen négyezer korona (40 ezer forint) volt - derült ki a cseh oktatási minisztérium felméréséből, amelynek keretében országszerte 11 ezer diákot kérdeztek meg.
Az előbbi számok csak az ingyenes állami iskolákra vonatkoznak. A magánfőiskolák és egyetemek hallgatóinak ezen felül havonta még az átlagosan 3500 korona (35 ezer forint) tandíjat is meg kell fizetniük. A pénz többsége a kollégiumra vagy az albérletre, az étkezésre, a közlekedésre és a tankönyvekre megy el.
Összehasonlításul: a havi bruttó átlagbér az elmúlt öt év alatt 17 190 koronáról (171 900 forint) 23 350 (235 ezer forint) koronára, tehát csupán egyharmaddal emelkedett. A diákok szüleinek így jóval mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlniuk.
Évek óta vita folyik az államilag garantált diákhitelekről, amelyeket később kellene az érintetteknek visszafizetniük. A hitelek lehetőségét a diákok 40 százaléka fogadná pozitívan, míg 60 százalékuknak kisebb-nagyobb kételyeik vannak. Ugyanakkor tény, hogy számos diák ma is segélyeket vesz fel, elsősorban különféle bankoktól.
"A főiskolai oktatás ma valóban nagyon drága, s a rosszabb anyagi helyzetben lévő családok tagjai nem engedhetik meg maguknak" - mondta a lapnak Jana Matesová, oktatásügyi miniszterhelyettes. Hozzátette: a tárca már dolgozik a diákhitelek konstrukcióján, hogy azok a mai hiteleknél előnyösebbek legyenek a diákok számára.
A szintén vita tárgyát képező tandíj bevezetését a megkérdezettek egyharmada támogatja, de több mint ötven százalék elutasítja. Általános a vélemény, hogy az évi tandíjnak nem szabadna meghaladnia a 15 ezer koronát (150 ezer forint).
A minisztérium felmérése szerint a diákok 70 százaléka azzal számol, hogy tanulmányai elvégzése után két évvel már az átlagosnál magasabb lesz a fizetése. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nincs így.
mti
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
