Öt év alatt megduplázódtak az egyetemisták és a főiskolások átlagos havi kiadásai Csehországban.
Egy egyetemi hallgatónak, illetve családjának jelenleg havonta mintegy nyolcezer koronát (80 ezer forint) kell az iskolával összefüggésben kiadnia, míg öt éve ez nem egészen négyezer korona (40 ezer forint) volt - derült ki a cseh oktatási minisztérium felméréséből, amelynek keretében országszerte 11 ezer diákot kérdeztek meg.
Az előbbi számok csak az ingyenes állami iskolákra vonatkoznak. A magánfőiskolák és egyetemek hallgatóinak ezen felül havonta még az átlagosan 3500 korona (35 ezer forint) tandíjat is meg kell fizetniük. A pénz többsége a kollégiumra vagy az albérletre, az étkezésre, a közlekedésre és a tankönyvekre megy el.
Összehasonlításul: a havi bruttó átlagbér az elmúlt öt év alatt 17 190 koronáról (171 900 forint) 23 350 (235 ezer forint) koronára, tehát csupán egyharmaddal emelkedett. A diákok szüleinek így jóval mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlniuk.
Évek óta vita folyik az államilag garantált diákhitelekről, amelyeket később kellene az érintetteknek visszafizetniük. A hitelek lehetőségét a diákok 40 százaléka fogadná pozitívan, míg 60 százalékuknak kisebb-nagyobb kételyeik vannak. Ugyanakkor tény, hogy számos diák ma is segélyeket vesz fel, elsősorban különféle bankoktól.
"A főiskolai oktatás ma valóban nagyon drága, s a rosszabb anyagi helyzetben lévő családok tagjai nem engedhetik meg maguknak" - mondta a lapnak Jana Matesová, oktatásügyi miniszterhelyettes. Hozzátette: a tárca már dolgozik a diákhitelek konstrukcióján, hogy azok a mai hiteleknél előnyösebbek legyenek a diákok számára.
A szintén vita tárgyát képező tandíj bevezetését a megkérdezettek egyharmada támogatja, de több mint ötven százalék elutasítja. Általános a vélemény, hogy az évi tandíjnak nem szabadna meghaladnia a 15 ezer koronát (150 ezer forint).
A minisztérium felmérése szerint a diákok 70 százaléka azzal számol, hogy tanulmányai elvégzése után két évvel már az átlagosnál magasabb lesz a fizetése. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nincs így.
mti
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
