Öt év alatt megduplázódtak az egyetemisták és a főiskolások átlagos havi kiadásai Csehországban.
Egy egyetemi hallgatónak, illetve családjának jelenleg havonta mintegy nyolcezer koronát (80 ezer forint) kell az iskolával összefüggésben kiadnia, míg öt éve ez nem egészen négyezer korona (40 ezer forint) volt - derült ki a cseh oktatási minisztérium felméréséből, amelynek keretében országszerte 11 ezer diákot kérdeztek meg.
Az előbbi számok csak az ingyenes állami iskolákra vonatkoznak. A magánfőiskolák és egyetemek hallgatóinak ezen felül havonta még az átlagosan 3500 korona (35 ezer forint) tandíjat is meg kell fizetniük. A pénz többsége a kollégiumra vagy az albérletre, az étkezésre, a közlekedésre és a tankönyvekre megy el.
Összehasonlításul: a havi bruttó átlagbér az elmúlt öt év alatt 17 190 koronáról (171 900 forint) 23 350 (235 ezer forint) koronára, tehát csupán egyharmaddal emelkedett. A diákok szüleinek így jóval mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlniuk.
Évek óta vita folyik az államilag garantált diákhitelekről, amelyeket később kellene az érintetteknek visszafizetniük. A hitelek lehetőségét a diákok 40 százaléka fogadná pozitívan, míg 60 százalékuknak kisebb-nagyobb kételyeik vannak. Ugyanakkor tény, hogy számos diák ma is segélyeket vesz fel, elsősorban különféle bankoktól.
"A főiskolai oktatás ma valóban nagyon drága, s a rosszabb anyagi helyzetben lévő családok tagjai nem engedhetik meg maguknak" - mondta a lapnak Jana Matesová, oktatásügyi miniszterhelyettes. Hozzátette: a tárca már dolgozik a diákhitelek konstrukcióján, hogy azok a mai hiteleknél előnyösebbek legyenek a diákok számára.
A szintén vita tárgyát képező tandíj bevezetését a megkérdezettek egyharmada támogatja, de több mint ötven százalék elutasítja. Általános a vélemény, hogy az évi tandíjnak nem szabadna meghaladnia a 15 ezer koronát (150 ezer forint).
A minisztérium felmérése szerint a diákok 70 százaléka azzal számol, hogy tanulmányai elvégzése után két évvel már az átlagosnál magasabb lesz a fizetése. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nincs így.
mti
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
