Váratlan kiadásokra, lakásra, utazásra gyűjtenek a magyar fiatalok

A magyar fiatalok a legoptimistábbak pénzügyekben egy új kutatás szerint.

  • MTI
pixabay

A legfiatalabb generáció a legoptimistább, ha pénzügyekről van szó; a magyar fiatalok jellemzően váratlan kiadásokra és ingatlanvásárlásra takarékoskodnak legtöbbet - derült ki az Intrum európai fogyasztói fizetési jelentéséből, amely a 18-24 év közötti fiatalok pénzügyi szokásait vizsgálta.

A társaság tájékoztatása szerint a magyar fiatalok várakozásai kedvezőbbek, mint a svéd vagy svájci társaiké: 10-ből 4 magyar fiatal úgy gondolja, jobb életkörülmények között fog élni, mint a szülei.

A fiatalok 47 százaléka szerint fog javulni anyagi helyzete a közeljövőben. Mind európai, mind magyar viszonylatban a legfontosabb megtakarítási cél a váratlan kiadásokra való felkészülés.

Az átlagos európai fiatal elsősorban utazásra, fogyasztási jellegű kiadásokra gyűjt, a magyar fiatalok számára viszont kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek csaknem 40 százaléka kifejezetten erre tesz félre. A megtakarítási célok sorában a harmadik helyen az utazás áll.

Jön a feketeleves: több ezer forintot veszítenek az érettségizők szülei

Hamarosan, a szóbeli vizsgák végeztével mindenkinek befejeződik az idei érettségi szezon. A diákok feladatai csökkennek, viszont a szülőknek fontos dolguk lesz, ugyanis módosítaniuk kell a családi adókedvezményről a munkáltatójuknak adott nyilatkozatukat. A tanév befejeztével ugyanis az érintett diákok után nem jár adókedvezmény.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.