A magyar fiatalok a legoptimistábbak pénzügyekben egy új kutatás szerint.
A legfiatalabb generáció a legoptimistább, ha pénzügyekről van szó; a magyar fiatalok jellemzően váratlan kiadásokra és ingatlanvásárlásra takarékoskodnak legtöbbet - derült ki az Intrum európai fogyasztói fizetési jelentéséből, amely a 18-24 év közötti fiatalok pénzügyi szokásait vizsgálta.
A társaság tájékoztatása szerint a magyar fiatalok várakozásai kedvezőbbek, mint a svéd vagy svájci társaiké: 10-ből 4 magyar fiatal úgy gondolja, jobb életkörülmények között fog élni, mint a szülei.
A fiatalok 47 százaléka szerint fog javulni anyagi helyzete a közeljövőben. Mind európai, mind magyar viszonylatban a legfontosabb megtakarítási cél a váratlan kiadásokra való felkészülés.
Az átlagos európai fiatal elsősorban utazásra, fogyasztási jellegű kiadásokra gyűjt, a magyar fiatalok számára viszont kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek csaknem 40 százaléka kifejezetten erre tesz félre. A megtakarítási célok sorában a harmadik helyen az utazás áll.
Jön a feketeleves: több ezer forintot veszítenek az érettségizők szülei
Hamarosan, a szóbeli vizsgák végeztével mindenkinek befejeződik az idei érettségi szezon. A diákok feladatai csökkennek, viszont a szülőknek fontos dolguk lesz, ugyanis módosítaniuk kell a családi adókedvezményről a munkáltatójuknak adott nyilatkozatukat. A tanév befejeztével ugyanis az érintett diákok után nem jár adókedvezmény.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
