Pedagógusok TÉR-értékelése: „Ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek”
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
Miért éppen öt napot dolgozunk, és nem hatot vagy hetet? Ki találta ki, hogy negyvenórás legyen a munkahét? És milyen heti 72 órát dolgozni? Utánajártunk, mert #tudnicool.
Nem volt mindig ilyen jó világ: 1849-ben egy átlagos brit gyári munkás a hét hat napján napi 12 órát és 15 percet töltött a munkahelyén, vagyis a mai 40 helyett több mint 72 órát dolgoztak egy héten, míg a kereskedelemben dolgozók sokszor ennél is többet, napi 18 órát húztak le.
Ez pedig túl sok az emberi szervezetnek: a munkások egy részének szervezete legyengült, fáradtan pedig többet hibáztak, több volt az üzemi baleset. A kétnapos hétvége ötletének vallási háttere is volt: a zsidó vallású alkalmazottak szerették volna megtartani a sábesz ünnepét, a keresztény egyházak pedig attól tartottak, a hosszú munkahét miatt annyira elfáradnak a munkások, hogy vasárnap kevesebben mennek majd templomba.

Ezért aztán a gyártulajdonosok lassan elfogadták a szabad hétvégét. Nagyon lassan. Henry Ford volt az egyik úttörő, ő 1926-ban úgy döntött, szombatonként is bezárja a gyárait. Persze nem volt egészen önzetlen a döntése: rájött, hogy a kétnapos hétvége miatt többen pattannak majd autóba, és mennek el kirándulni.
Szabad szombat?
Magyarországon 1981. április 27-én köszöntött be az új korszak, ekkor született meg a kormányrendelet az ötnapos munkahétről. Igaz, ekkor a heti munkaidő még 42 óra volt, ezt csak 1984-ben csökkentették 40-re.
Korábban jó néhány órával többet kellett dolgozni: 1951-ben vezették be a 48 órás munkahetet, míg 1967 és 1975 között hetente 44 órát kellett dolgozni.
A téma Wikipedia-szócikke szerint "az 1960-as években a magyar középiskolákban már próbálkoztak az ötnapos hét bevezetésével, csakhogy ezt egy nap termelőmunkában való részvétel követte a "politechnikai képzés" jelszavával. Ezt később feladták, és a termelőnap helyett inkább új tantárgyakat vezettek be".
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A Tanítanék Mozgalom szerint várható az idei pedagógus-teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése. A szervezet a szerdai egyeztetései után közölte, hogy információik szerint a rendszer leállításának szándéka már felmerült, a hivatalos felfüggesztéshez azonban törvénymódosításra lesz szükség.
Már az első parlamenti felszólalásain is túl van Kapronczai Balázs, aki nemrég lett a kormány oktatási és gyermekügyi ügyekért felelős parlamenti államtitkára. A politikus az iskolai szexuális nevelés témájában válaszolt képviselői kérdésekre.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt.