Miért éppen öt napot dolgozunk, és nem hatot vagy hetet? Ki találta ki, hogy negyvenórás legyen a munkahét? És milyen heti 72 órát dolgozni? Utánajártunk, mert #tudnicool.
Nem volt mindig ilyen jó világ: 1849-ben egy átlagos brit gyári munkás a hét hat napján napi 12 órát és 15 percet töltött a munkahelyén, vagyis a mai 40 helyett több mint 72 órát dolgoztak egy héten, míg a kereskedelemben dolgozók sokszor ennél is többet, napi 18 órát húztak le.
Ez pedig túl sok az emberi szervezetnek: a munkások egy részének szervezete legyengült, fáradtan pedig többet hibáztak, több volt az üzemi baleset. A kétnapos hétvége ötletének vallási háttere is volt: a zsidó vallású alkalmazottak szerették volna megtartani a sábesz ünnepét, a keresztény egyházak pedig attól tartottak, a hosszú munkahét miatt annyira elfáradnak a munkások, hogy vasárnap kevesebben mennek majd templomba.
Ezért aztán a gyártulajdonosok lassan elfogadták a szabad hétvégét. Nagyon lassan. Henry Ford volt az egyik úttörő, ő 1926-ban úgy döntött, szombatonként is bezárja a gyárait. Persze nem volt egészen önzetlen a döntése: rájött, hogy a kétnapos hétvége miatt többen pattannak majd autóba, és mennek el kirándulni.
Szabad szombat?
Magyarországon 1981. április 27-én köszöntött be az új korszak, ekkor született meg a kormányrendelet az ötnapos munkahétről. Igaz, ekkor a heti munkaidő még 42 óra volt, ezt csak 1984-ben csökkentették 40-re.
Korábban jó néhány órával többet kellett dolgozni: 1951-ben vezették be a 48 órás munkahetet, míg 1967 és 1975 között hetente 44 órát kellett dolgozni.
A téma Wikipedia-szócikke szerint "az 1960-as években a magyar középiskolákban már próbálkoztak az ötnapos hét bevezetésével, csakhogy ezt egy nap termelőmunkában való részvétel követte a "politechnikai képzés" jelszavával. Ezt később feladták, és a termelőnap helyett inkább új tantárgyakat vezettek be".
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
