Hatalmas sikert arattak magyar egyetemisták, segítik a rákkutatást
Több száz induló közül a harmadik helyet szerezték meg a Microsoft nemzetközi versenyén a fiatal magyar innovátorok.
Eduline
A magyar csapat harmadik helyezést ért el a versenyen. Almásy Márton nagyszülei halálát követően szembesült a rákbetegség tragédiájával - írja a HVG Extra Business. Amikor unokatestvérénél mellrákot diagnosztizáltak, elhatározta, hogy megoldást talál a problémára. A jelenleg az Óbudai Egyetem Informatikai Karán tanuló fiú gyermekkori barátjával, Novák Emillel és a gimnáziumi érettségi előtt álló Koór Leventével dolgozta ki ötletét.
Emil egyébként a vegyipari tanulmányai befejezése óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez kapcsolódó innovációs laborban, a Demolában tevékenykedik; rutinos innovátor, alapító tagja a Robotépítők Magyarországi Egyesületének is. Levente a Berzsenyi Dániel Gimnázium 11. évfolyamos tanulójaként - kiemelkedő informatikai tudásának köszönhetően - a legifjabb tagja az elhivatott diákokat tömörítő Microsoft Student Partnership programba bejutott kiválasztottaknak. Az eddigi fejlesztési feladatokban segítségükre volt a Kutató Diákok Országos Szövetségének alelnöke, Posta Donát is.
A rientiQ nevet viselő projekt az örökletes mellrák valószínűségének előrejelzését végzi génszekvenálás és kvantum-számítástechnika segítségével. A korai diagnózis lehetővé teszi a kezdetleges mellrák kezelését abban a stádiumban, amikor még nem alakulnak ki szövődmények.
A világméretű Imagine Cup Big Idea Challenge fő célja, hogy a résztvevők új fejlesztési lehetőségeket és megoldásokat keresve olyan terveket, projektötleteket dolgozzanak ki, amelyek maradandó nyomot hagynak valamely iparág fejlődésében.
A fejlesztők tovább dolgoznak az ötlet gyakorlati megvalósításán, de előtte még - február 28-án – bemutatják ötletüket a hazai nagyközönség számára is.
Hét fiatal tehetség, akik mind azt vallják: jókor jó emberekkel találkoztak, többek között ennek köszönhetik sikereiket. A Campus Plusz 2017 cikke. Van közöttük olyan, aki 15 évesen gondolt egyet, és − bár akkor még a DNS-ről sem tanult biológiaórán − bekéredzkedett egy őssejtlaboratóriumba, hogy saját kutatásokat végezhessen.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.