Hatalmas sikert arattak magyar egyetemisták, segítik a rákkutatást
Több száz induló közül a harmadik helyet szerezték meg a Microsoft nemzetközi versenyén a fiatal magyar innovátorok.
Eduline
A magyar csapat harmadik helyezést ért el a versenyen. Almásy Márton nagyszülei halálát követően szembesült a rákbetegség tragédiájával - írja a HVG Extra Business. Amikor unokatestvérénél mellrákot diagnosztizáltak, elhatározta, hogy megoldást talál a problémára. A jelenleg az Óbudai Egyetem Informatikai Karán tanuló fiú gyermekkori barátjával, Novák Emillel és a gimnáziumi érettségi előtt álló Koór Leventével dolgozta ki ötletét.
Emil egyébként a vegyipari tanulmányai befejezése óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez kapcsolódó innovációs laborban, a Demolában tevékenykedik; rutinos innovátor, alapító tagja a Robotépítők Magyarországi Egyesületének is. Levente a Berzsenyi Dániel Gimnázium 11. évfolyamos tanulójaként - kiemelkedő informatikai tudásának köszönhetően - a legifjabb tagja az elhivatott diákokat tömörítő Microsoft Student Partnership programba bejutott kiválasztottaknak. Az eddigi fejlesztési feladatokban segítségükre volt a Kutató Diákok Országos Szövetségének alelnöke, Posta Donát is.
A rientiQ nevet viselő projekt az örökletes mellrák valószínűségének előrejelzését végzi génszekvenálás és kvantum-számítástechnika segítségével. A korai diagnózis lehetővé teszi a kezdetleges mellrák kezelését abban a stádiumban, amikor még nem alakulnak ki szövődmények.
A világméretű Imagine Cup Big Idea Challenge fő célja, hogy a résztvevők új fejlesztési lehetőségeket és megoldásokat keresve olyan terveket, projektötleteket dolgozzanak ki, amelyek maradandó nyomot hagynak valamely iparág fejlődésében.
A fejlesztők tovább dolgoznak az ötlet gyakorlati megvalósításán, de előtte még - február 28-án – bemutatják ötletüket a hazai nagyközönség számára is.
Hét fiatal tehetség, akik mind azt vallják: jókor jó emberekkel találkoztak, többek között ennek köszönhetik sikereiket. A Campus Plusz 2017 cikke. Van közöttük olyan, aki 15 évesen gondolt egyet, és − bár akkor még a DNS-ről sem tanult biológiaórán − bekéredzkedett egy őssejtlaboratóriumba, hogy saját kutatásokat végezhessen.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.