Megszűnik a felsőfokú szakképzés: ilyen szakokra jelentkezhettek 2013-ban

2013 szeptemberétől megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyette felsőoktatási szakképzésre jelentkezhettek. Milyen szakok indulnak? Miért éri meg elvégezni a kétéves képzést? Hány pontot kell szerezni a felvételin? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
stiller

Felsőoktatási szakképzést csak egyetemek és főiskolák szervezhetnek: a képzés kétéves, és bár záróvizsgát kell tenni a negyedik félév végén, diploma továbbra sem jár érte. Azoknak a képzéseknek a teljes listáját, amelyek állami ösztöndíjas és nappali tagozatos formában is indulnak, itt találjátok.

Ha azonban a képzés elvégzése után ugyanazon a területen jelentkeztek alap- vagy osztatlan szakra, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják (a kétéves képzés alatt 120 kreditet kell összegyűjteni, tehát 90-et számítanak be). Az intézmények csak akkor indíthatnak felsőoktatási szakképzést, ha ugyanazon a szakterületen alap- vagy osztatlan képzést is szerveznek, ezért csökken az elérhető képzések száma: erről itt olvashattok.

2013 szeptemberében állami ösztöndíjas, nappali tagozatos formában gazdasági, jogi, informatikai, orvosi, agrár, társadalomtudományi, pedagógiai és művészeti-művészetközvetítési területen indulnak felsőoktatási szakképzések: a teljes listát itt nézhetitek meg.

Pontszámítási szabályok

Ahhoz, hogy bekerülhessetek egy felsőoktatási szakképzésre, legalább 200 pontot kell összegyűjtenetek az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal együtt, de a más jogcímen szerzett többletpontok nélkül.

Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak.

Ha a felsőoktatási intézmények megadtak kötelező érettségi tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni - ha nem, akkor a bizonyítványban szereplő két legjobb eredményből áll össze a pontszám.

A végleges felvételi pontszámhoz mindhárom esetben hozzá kell adni a többletpontokat (kivéve: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyek alapján járó többletpontokat). A pontszámítás szabályairól szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok el, a 2013-as felvételiről szóló összes cikkünket pedig itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.