2013 szeptemberétől megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyette felsőoktatási szakképzésre jelentkezhettek. Milyen szakok indulnak? Miért éri meg elvégezni a kétéves képzést? Hány pontot kell szerezni a felvételin? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Felsőoktatási szakképzést csak egyetemek és főiskolák szervezhetnek: a képzés kétéves, és bár záróvizsgát kell tenni a negyedik félév végén, diploma továbbra sem jár érte. Azoknak a képzéseknek a teljes listáját, amelyek állami ösztöndíjas és nappali tagozatos formában is indulnak, itt találjátok.
Ha azonban a képzés elvégzése után ugyanazon a területen jelentkeztek alap- vagy osztatlan szakra, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják (a kétéves képzés alatt 120 kreditet kell összegyűjteni, tehát 90-et számítanak be). Az intézmények csak akkor indíthatnak felsőoktatási szakképzést, ha ugyanazon a szakterületen alap- vagy osztatlan képzést is szerveznek, ezért csökken az elérhető képzések száma: erről itt olvashattok.
2013 szeptemberében állami ösztöndíjas, nappali tagozatos formában gazdasági, jogi, informatikai, orvosi, agrár, társadalomtudományi, pedagógiai és művészeti-művészetközvetítési területen indulnak felsőoktatási szakképzések: a teljes listát itt nézhetitek meg.
Pontszámítási szabályok
Ahhoz, hogy bekerülhessetek egy felsőoktatási szakképzésre, legalább 200 pontot kell összegyűjtenetek az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal együtt, de a más jogcímen szerzett többletpontok nélkül.
Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak.
Ha a felsőoktatási intézmények megadtak kötelező érettségi tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni - ha nem, akkor a bizonyítványban szereplő két legjobb eredményből áll össze a pontszám.
A végleges felvételi pontszámhoz mindhárom esetben hozzá kell adni a többletpontokat (kivéve: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyek alapján járó többletpontokat). A pontszámítás szabályairól szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok el, a 2013-as felvételiről szóló összes cikkünket pedig itt találjátok.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
