2013 szeptemberétől megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyette felsőoktatási szakképzésre jelentkezhettek. Milyen szakok indulnak? Miért éri meg elvégezni a kétéves képzést? Hány pontot kell szerezni a felvételin? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Felsőoktatási szakképzést csak egyetemek és főiskolák szervezhetnek: a képzés kétéves, és bár záróvizsgát kell tenni a negyedik félév végén, diploma továbbra sem jár érte. Azoknak a képzéseknek a teljes listáját, amelyek állami ösztöndíjas és nappali tagozatos formában is indulnak, itt találjátok.
Ha azonban a képzés elvégzése után ugyanazon a területen jelentkeztek alap- vagy osztatlan szakra, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják (a kétéves képzés alatt 120 kreditet kell összegyűjteni, tehát 90-et számítanak be). Az intézmények csak akkor indíthatnak felsőoktatási szakképzést, ha ugyanazon a szakterületen alap- vagy osztatlan képzést is szerveznek, ezért csökken az elérhető képzések száma: erről itt olvashattok.
2013 szeptemberében állami ösztöndíjas, nappali tagozatos formában gazdasági, jogi, informatikai, orvosi, agrár, társadalomtudományi, pedagógiai és művészeti-művészetközvetítési területen indulnak felsőoktatási szakképzések: a teljes listát itt nézhetitek meg.
Pontszámítási szabályok
Ahhoz, hogy bekerülhessetek egy felsőoktatási szakképzésre, legalább 200 pontot kell összegyűjtenetek az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal együtt, de a más jogcímen szerzett többletpontok nélkül.
Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak.
Ha a felsőoktatási intézmények megadtak kötelező érettségi tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni - ha nem, akkor a bizonyítványban szereplő két legjobb eredményből áll össze a pontszám.
A végleges felvételi pontszámhoz mindhárom esetben hozzá kell adni a többletpontokat (kivéve: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyek alapján járó többletpontokat). A pontszámítás szabályairól szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok el, a 2013-as felvételiről szóló összes cikkünket pedig itt találjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
