2013 szeptemberétől megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át, amelyet ettől az...
2013 szeptemberétől megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át, amelyet ettől az évtől csak főiskolák és egyetemek indíthatnak. Ilyen képzésre csak azok a diákok juthatnak be, akik legalább 200 pontot szereznek a felvételin, a tanulmányi és az érettségi pontokkal, illetve az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az új képzésekről. Mi vár a felvételizőkre 2013-ban? A legfontosabb változásokat itt nézhetitek át.
Több intézményben szűkülhet a szakkínálat
A váltás miatt több felsőoktatási intézmény kénytelen lemondani képzésekről – az egyetemek és főiskolák 2013-ban már csak akkor indíthatnak felsőoktatási szakképzést, ha ugyanazon a szakterületen alap- vagy osztatlan képzést is szerveznek.
Az új szabályok szerint az alapszakokon el kell fogadni a felsőoktatási szakképzésen megszerzett kreditek 75 százalékát, a kötelező 120 kreditből ez 90-et jelent. A követelményeket is egységesítik: a képzések modulárissá válnak, a különböző területeken 12 kreditnyi közös ismeretanyagot kell elsajátítani.
| Január végén jelennek meg a részletek |
| A december végén megjelent felvételi tájékoztató a 2013-as felvételi eljárás szabályait, valamint a meghirdetett alap- és osztatlan képzéseket már tartalmazza, az akkreditációs eljárások miatt a felsőoktatási szakképzések és a tanári osztatlan mesterképzéseket azonban csak a tájékoztató hivatalos kiegészítésében hirdetik majd meg a felsőoktatási intézmények. A kiegészítést január végén hozzák nyilvánosságra. |
Az oklevél megszerzésének követelményei is szigorodnak: szakvizsga helyett záróvizsgát kell majd tenni, de a hallgatók továbbra sem kapnak diplomát.
Pontszámítás
A felvételi pontok számításakor - ellentétben az alap- és osztatlan képzéssel - nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, illetve a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legelőnyösebbel számolnak. Arról, hogy hogyan számolják a tanulmányi, az érettségi és a többletpontokat, itt olvashattok.
A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők esetében a felvételi pontokba nem számítanak bele az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyek alapján járó többletpontok.
Felsőoktatási szakképzésnél, ha a felsőoktatási intézmények megadták a kötelező tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni, ha nem, akkor a bizonyítványban szereplő két legjobb eredményből áll össze a pontszám.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
