2013 szeptemberétől megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át, amelyet ettől az...
2013 szeptemberétől megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át, amelyet ettől az évtől csak főiskolák és egyetemek indíthatnak. Ilyen képzésre csak azok a diákok juthatnak be, akik legalább 200 pontot szereznek a felvételin, a tanulmányi és az érettségi pontokkal, illetve az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az új képzésekről. Mi vár a felvételizőkre 2013-ban? A legfontosabb változásokat itt nézhetitek át.
Több intézményben szűkülhet a szakkínálat
A váltás miatt több felsőoktatási intézmény kénytelen lemondani képzésekről – az egyetemek és főiskolák 2013-ban már csak akkor indíthatnak felsőoktatási szakképzést, ha ugyanazon a szakterületen alap- vagy osztatlan képzést is szerveznek.
Az új szabályok szerint az alapszakokon el kell fogadni a felsőoktatási szakképzésen megszerzett kreditek 75 százalékát, a kötelező 120 kreditből ez 90-et jelent. A követelményeket is egységesítik: a képzések modulárissá válnak, a különböző területeken 12 kreditnyi közös ismeretanyagot kell elsajátítani.
| Január végén jelennek meg a részletek |
| A december végén megjelent felvételi tájékoztató a 2013-as felvételi eljárás szabályait, valamint a meghirdetett alap- és osztatlan képzéseket már tartalmazza, az akkreditációs eljárások miatt a felsőoktatási szakképzések és a tanári osztatlan mesterképzéseket azonban csak a tájékoztató hivatalos kiegészítésében hirdetik majd meg a felsőoktatási intézmények. A kiegészítést január végén hozzák nyilvánosságra. |
Az oklevél megszerzésének követelményei is szigorodnak: szakvizsga helyett záróvizsgát kell majd tenni, de a hallgatók továbbra sem kapnak diplomát.
Pontszámítás
A felvételi pontok számításakor - ellentétben az alap- és osztatlan képzéssel - nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, illetve a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legelőnyösebbel számolnak. Arról, hogy hogyan számolják a tanulmányi, az érettségi és a többletpontokat, itt olvashattok.
A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők esetében a felvételi pontokba nem számítanak bele az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyek alapján járó többletpontok.
Felsőoktatási szakképzésnél, ha a felsőoktatási intézmények megadták a kötelező tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni, ha nem, akkor a bizonyítványban szereplő két legjobb eredményből áll össze a pontszám.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
