Újabb változás: megszűnik a kétéves felsőfokú szakképzés, jönnek az új szakok

2013 szeptemberétől megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át, amelyet ettől az...

  • Eduline
stiller

2013 szeptemberétől megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át, amelyet ettől az évtől csak főiskolák és egyetemek indíthatnak. Ilyen képzésre csak azok a diákok juthatnak be, akik legalább 200 pontot szereznek a felvételin, a tanulmányi és az érettségi pontokkal, illetve az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az új képzésekről. Mi vár a felvételizőkre 2013-ban? A legfontosabb változásokat itt nézhetitek át.

Több intézményben szűkülhet a szakkínálat

A váltás miatt több felsőoktatási intézmény kénytelen lemondani képzésekről – az egyetemek és főiskolák 2013-ban már csak akkor indíthatnak felsőoktatási szakképzést, ha ugyanazon a szakterületen alap- vagy osztatlan képzést is szerveznek.

Az új szabályok szerint az alapszakokon el kell fogadni a felsőoktatási szakképzésen megszerzett kreditek 75 százalékát, a kötelező 120 kreditből ez 90-et jelent. A követelményeket is egységesítik: a képzések modulárissá válnak, a különböző területeken 12 kreditnyi közös ismeretanyagot kell elsajátítani.

Január végén jelennek meg a részletek
A december végén megjelent felvételi tájékoztató a 2013-as felvételi eljárás szabályait, valamint a meghirdetett alap- és osztatlan képzéseket már tartalmazza, az akkreditációs eljárások miatt a felsőoktatási szakképzések és a tanári osztatlan mesterképzéseket azonban csak a tájékoztató hivatalos kiegészítésében hirdetik majd meg a felsőoktatási intézmények. A kiegészítést január végén hozzák nyilvánosságra.

Az oklevél megszerzésének követelményei is szigorodnak: szakvizsga helyett záróvizsgát kell majd tenni, de a hallgatók továbbra sem kapnak diplomát.

Pontszámítás

A felvételi pontok számításakor - ellentétben az alap- és osztatlan képzéssel - nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, illetve a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legelőnyösebbel számolnak. Arról, hogy hogyan számolják a tanulmányi, az érettségi és a többletpontokat, itt olvashattok.

A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők esetében a felvételi pontokba nem számítanak bele az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyek alapján járó többletpontok.

Felsőoktatási szakképzésnél, ha a felsőoktatási intézmények megadták a kötelező tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni, ha nem, akkor a bizonyítványban szereplő két legjobb eredményből áll össze a pontszám.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.