A passzív hallgatók számára is lehetővé kell tenni, hogy iskolaszövetkezeten keresztül munkát vállalhassanak, ez munkaerő-piaci és költségvetési szempontból is számos előnnyel járna - mondta a kilenc iskolaszövetkezetet tömörítő DiákÉSZ elnöke, Fiák István.
Fiák István kiemelte: idei céljaik között az egyik legfontosabb, hogy a jogviszonyukat szüneteltető, passzív státuszú hallgatókat is bevonják a szövetkezeten keresztüli munkavállalásba. Jelenleg egy "rossz jogszabályi megfogalmazás miatt" ez nem lehetséges, de egyszerű törvénymódosítással lehetne orvosolni.
Az elnök rámutatott: az aktív és passzív hallgatók közötti különbségtétel azért indokolatlan, mert a passzívak után is ugyanaz a társadalombiztosítási ellátás és fedezet áll rendelkezésére a költségvetésnek és az egészségpénztárnak, mint az aktív státuszú hallgatóknál, vagyis nincs fedezetkiesés akkor, ha a passzív hallgatók dolgoznak.
Amíg a hallgató nem szünteti meg, csak szünetelteti hallgatói jogviszonyát, addig teljesen indokolatlan különbséget tenni aktív és passzív hallgatók között, főként azért, mert egy, a DiákÉSZ által készíttetett felmérésből is kiderült: a passzív hallgatók 75-80 százaléka pénzhiány miatt szünetelteti tanulmányait - magyarázta.
Fiák István kiemelte: az, hogy Magyarországon alacsonyabb a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája, mint az Európai Unió egyes déli tagállamaiban, annak is köszönhető, hogy mintegy 130 ezer diák az iskolaszövetkezeteken keresztül, rugalmasan tud dolgozni. Tovább csökkentené a fiatalok munkanélküliségét, ha a több mint 20 ezer passzív hallgató is dolgozhatna ilyen formában - vélekedett.
Jelezte: iskolaszövetkezeteik visszajelzése alapján, ha ez a mintegy 20 ezer hallgató dolgozhatna, azonnal munkába is tudnának állni, mert van kereslet a munkájukra. Fiák István hozzáfűzte: a passzív hallgatók bevonásával nemcsak az iskolaszövetkezetek bevétele nőne, hanem a költségvetésbe is több áfa- és szja-bevétel folyna be.
A DiákÉSZ azt is szeretné elérni 2015-ben, hogy az építőiparhoz hasonlóan saját területükön is vezessék be a minimális szolgáltatási díjat. Erre már ki is dolgoztak egy képletet, amelyet átadtak a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, és egy önálló, ezzel kapcsolatos jogszabály-javaslatot is elkészítettek. Fiák István szerint a minimális szolgáltatási díj bevezetésével kiszűrhetőek lennének az illegálisan működő iskolaszövetkezetek, és biztosítható lenne, hogy a diákok - az eddigi sok rossz tapasztalattal ellentétben - biztosan megkaphassák a minimálbért.
Az elnök hozzátette: a jogszabályi környezetet az élethez kellene igazítani, mert az iskolaszövetkezeteket a jelenlegi szabályozás a középfokú oktatáshoz kapcsolódó szektornak ismeri el, holott a rajtuk keresztül dolgozó fiatalok 70 százaléka felsőoktatási intézmény hallgatója.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
