Négy magyar diák is a döntőbe került a Vitázik a világ ifjúsága vetélkedőn

Tizenkét közép-kelet-európai országból 150 középiskola mintegy 2500 tanulója vesz részt a Vitázik a világ ifjúsága vitavetélkedőn. 2010 óta Magyarországon is megrendezik a vetélkedőt.

  • Eduline
Pixabay

A 24 perces döntővitában a németül legjobban vitázó négy magyar fiatal a következő kérdésről ütközteti véleményét: „Támogassa-e az állam a diplomás hiányszakmák oktatását Magyarországon?”

Rossz hír a felvételizőknek: ha ezekből a tárgyakból gyengén sikerült az érettségi, sok pontot buktok

Van jó néhány olyan szak, amelyen kötelező egy vagy két tárgyból emelt szintű vizsgát tenni, ezekből számolják ugyanis a felvételi pontokat. Sajnos van még egy pontszámítási szabály is: ha 45 százalékosnál gyengébb eredményt értek el, nem kapjátok meg az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot

A négy döntős:

  • Balázs Fanni a Berzsenyi Gimnáziumból, Sopron
  • Faller Júlia Janka az Österreichische Schuléból, Budapest
  • Hutter Ottó a Tamási Gimnáziumból, Budapest
  • és Kovács Domokos a Schiller Gimnáziumból, Pilisvörösvár

Ketten a téma mellett, ketten ellene érvelnek majd. Egyúttal tisztázniuk kell a vita célját, és kölcsönösen meg kell érteniük, hogy a másik fél milyen érvekkel támasztja alá az álláspontját. A Vitázik a világ ifjúsága nemzetközi vitavetélkedő magyarországi döntőjét holnap, azaz május 30-án 11:00 órakor az Andrássy Egyetemen (1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3.) szervezik.

Ki lesz a Pedagógusok Szakszervezetének új elnöke? Már megvan a három induló

Csabalik Zsuzsanna, Szabó Éva Zsuzsanna és Tarnay Attila indul a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöki posztjáért, az országos tisztújító kongresszus júniusban lesz. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Galló Istvánné, a PSZ jelenlegi elnöke az országos vezetőség januári ülésén bejelentette: két ciklus után nem kíván ismét elindulni az elnöki tisztségért.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.