Négy magyar diák is a döntőbe került a Vitázik a világ ifjúsága vetélkedőn

Tizenkét közép-kelet-európai országból 150 középiskola mintegy 2500 tanulója vesz részt a Vitázik a világ ifjúsága vitavetélkedőn. 2010 óta Magyarországon is megrendezik a vetélkedőt.

  • Eduline
Pixabay

A 24 perces döntővitában a németül legjobban vitázó négy magyar fiatal a következő kérdésről ütközteti véleményét: „Támogassa-e az állam a diplomás hiányszakmák oktatását Magyarországon?”

Rossz hír a felvételizőknek: ha ezekből a tárgyakból gyengén sikerült az érettségi, sok pontot buktok

Van jó néhány olyan szak, amelyen kötelező egy vagy két tárgyból emelt szintű vizsgát tenni, ezekből számolják ugyanis a felvételi pontokat. Sajnos van még egy pontszámítási szabály is: ha 45 százalékosnál gyengébb eredményt értek el, nem kapjátok meg az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot

A négy döntős:

  • Balázs Fanni a Berzsenyi Gimnáziumból, Sopron
  • Faller Júlia Janka az Österreichische Schuléból, Budapest
  • Hutter Ottó a Tamási Gimnáziumból, Budapest
  • és Kovács Domokos a Schiller Gimnáziumból, Pilisvörösvár

Ketten a téma mellett, ketten ellene érvelnek majd. Egyúttal tisztázniuk kell a vita célját, és kölcsönösen meg kell érteniük, hogy a másik fél milyen érvekkel támasztja alá az álláspontját. A Vitázik a világ ifjúsága nemzetközi vitavetélkedő magyarországi döntőjét holnap, azaz május 30-án 11:00 órakor az Andrássy Egyetemen (1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3.) szervezik.

Ki lesz a Pedagógusok Szakszervezetének új elnöke? Már megvan a három induló

Csabalik Zsuzsanna, Szabó Éva Zsuzsanna és Tarnay Attila indul a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöki posztjáért, az országos tisztújító kongresszus júniusban lesz. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Galló Istvánné, a PSZ jelenlegi elnöke az országos vezetőség januári ülésén bejelentette: két ciklus után nem kíván ismét elindulni az elnöki tisztségért.

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?