Útban volt a hegy, ezért fogta és átfúrta

Útban volt egy hegy, ezért átfúrta egy indiai férfi. Egyedül, 22 év alatt.

  • Eduline
Youtube

Hegyi ember néven is emlegetik azt az indiai férfit, aki egymaga átfúrt egy egész hegyet. A munka 22 évig tartott, de az elkészült utat a mai napig használják a környékbeliek.

Dashrath Manjhinak szülőfalujában, Gehlaurban ismerkedett meg és szeretett bele Phalguni Devibe, akit el is vett feleségül. Született egy gyerekük és amikor az asszony második gyerekükkel volt terhes, megtörtént a tragédia. Dashrath Manjhi átment a falu melletti hegy túloldalára fát gyűjteni. A felesége utánament az ebéddel, de útközben elesett és súlyosan megsérült. Későn értek a kórházba, így a nő később meghalt.

Dashrath Manjhi elkeseredésében elhatározta, hogy utat fúr a hegybe. A legenda szerint nem igazán értette, hogy miért nem jutott eszébe senkinek utat fúrni a hegyen, hogy ne kelljen megkerülni azt. Kezdetleges eszközökkel ásott, nem haladt gyorsan.

Környezete persze őrültnek tartotta, saját rokonai sem értették megszállottságát. De ő nem adta fel. A 7,5 méter magas, 9 méter széles és 110 méter hosszú utat 22 év (1960-82) alatt ásta ki. A falubeliek közül néhányan évek után étellel és szerszámokkal látták el, de az utat egyedül ásta ki.

Miután elkészült, természetesen mindenki csodálni kezdte Dashrath Manjhit is, munkáját is. Az utat azóta is használják a környéken élők, még autókkal is mennek rajta, hiszen elég széles és sima ehhez. 2007-es halála után állami temetést szerveztek neki - írta az Index.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.