Útban volt egy hegy, ezért átfúrta egy indiai férfi. Egyedül, 22 év alatt.
Eduline
Youtube
Hegyi ember néven is emlegetik azt az indiai férfit, aki egymaga átfúrt egy egész hegyet. A munka 22 évig tartott, de az elkészült utat a mai napig használják a környékbeliek.
Dashrath Manjhinak szülőfalujában, Gehlaurban ismerkedett meg és szeretett bele Phalguni Devibe, akit el is vett feleségül. Született egy gyerekük és amikor az asszony második gyerekükkel volt terhes, megtörtént a tragédia. Dashrath Manjhi átment a falu melletti hegy túloldalára fát gyűjteni. A felesége utánament az ebéddel, de útközben elesett és súlyosan megsérült. Későn értek a kórházba, így a nő később meghalt.
Dashrath Manjhi elkeseredésében elhatározta, hogy utat fúr a hegybe. A legenda szerint nem igazán értette, hogy miért nem jutott eszébe senkinek utat fúrni a hegyen, hogy ne kelljen megkerülni azt. Kezdetleges eszközökkel ásott, nem haladt gyorsan.
Környezete persze őrültnek tartotta, saját rokonai sem értették megszállottságát. De ő nem adta fel. A 7,5 méter magas, 9 méter széles és 110 méter hosszú utat 22 év (1960-82) alatt ásta ki. A falubeliek közül néhányan évek után étellel és szerszámokkal látták el, de az utat egyedül ásta ki.
Miután elkészült, természetesen mindenki csodálni kezdte Dashrath Manjhit is, munkáját is. Az utat azóta is használják a környéken élők, még autókkal is mennek rajta, hiszen elég széles és sima ehhez. 2007-es halála után állami temetést szerveztek neki - írta az Index.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
