Egy divattervező, aki 23 évesen saját üzletet nyitott. Egy közgazdászhallgató, aki középiskolásoknak tanít pénzügyi alapismereteket. Egy grafikus, aki az egyetemet a munkára cserélte. Egy egri orvostanhallgató, aki borokat tanulmányoz, persze szigorúan tudományos szempontból. Mi kell a sikerhez? Munka, tanulás vagy szerencse? Vagy ezek mind - pontosan ilyen sorrendben? Négy huszonéves mesélt az eduline-nak.
Aki jegyzetfüzettel járja a várost – Szebenyi Dávid grafikus
"Az első szoftveremet az édesapámtól kaptam. A lealkudott áron vásárolt Photoshopban ő már a jövőmet látta” – mondja a 21 éves Szebenyi Dávid, aki a szüleinél később, néhány sikeres grafikai pályázat után döntött úgy, hogy a lázadásként elkezdett street artból hivatást farag.
Nem kellett messzire menni példáért, dédnagymamája tehetséges festő volt, egy távoli rokona szobrász – ő pedig évek óta jegyzetfüzettel járja a várost, ha eszébe jut valami a villamoson vagy a metrón, lerajzolja, továbbgondolja. Első pályázatát 15 évesen nyerte, pólót kellett terveznie. A Cprvin Rajziskolában elsajátította a szakmai alapokat, a tudatos vonalkezelést, a munkájához használt grafikai programok használatát viszont már autodidakta módon tanulta meg – mindent elolvasott-megnézett, amit az interneten talált.
Szebenyi Dávidot tavaly vették fel a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre, az iskola helyett azonban a munkát választotta, a grafikai tervezéssel és webfejlesztéssel foglalkozó Solidstationnél dolgozik, méghozzá a legnagyobb nyári fesztiválok dizájnján. „Jó, hogy a munkáimra nem egyest vagy ötöst, hanem valódi kritikát, a megrendelők véleményét kapom” – mondja, ennek ellenére el szeretné kezdeni az egyetemet, hogy „új technikákat tanuljak, formálódjon a stílusom, és inspiráló emberekkel találkozzak”.
A 21 éves grafikus Aman néven saját oldalt indított, de még mindig a Facebookot tartja a legjobb megoldásnak arra, hogy megossza másokkal alkotásait. „Amikor megkérdezik tőlem, hogy ez vagy az mit ábrázol, inkább visszakérdezek: szerinted mit ábrázol?”.
Aki Nagymarosról a showroomba jutott - Szimon Ágó divattervező
„Más utat nem igazán tudok elképzelni” – mondja Szimon Ágó, aki egy évvel ezelőtt nyitotta meg saját showroomját Budapest belvárosában, ahol a Zoe Phobic névvel fémjelzett kreációkat árusítja. Bár szülei és barátai eleinte kételkedve fogadták a saját márka ötletét, a 23 éves lány választása aligha lepett meg bárkit: már a középiskolában ékszereket, táskákat készített, később pedig ruhákkal kezdett foglalkozni.
Eleinte csak ismerősei vásároltak tőle, de a Facebookon gyorsan terjedt a nagymarosi divattervező híre, aki nem késlekedett: honlapot készített, webshopokba regisztrált, saját Facebook-oldalán hirdette egyedi ruháit, majd Budapestre költözött, elvégezte a divattervezői képzést, fél évvel később pedig már meg is nyitotta saját üzletét.
„A ruhákat egy varrónővel együtt készítem el, de sok segítséget kapok a barátaimtól, bloggerektől, tervező ismerőseimtől” – mondja Szimon Ágó, aki nemrég indította el első kiscsoportos tanfolyamait, két-háromfő csoportoknak segít elsajátítani a tervezés alapjait. „A legtöbb munkámat külföldi megrendezésre készítem, de úgy érzem, így is megtaláltam a helyemet” – teszi hozzá, bár azt elismeri, hogy nem biztos abban, hogy később is Magyarországon fog dolgozni,szerinte ugyanis a fiatal tervezőknek több lehetőségük van külföldön, támogatást kapnak, és a vásárlók is nyitottak a dizájnerruhák iránt, míg itthon még mindig nehéz rájönni, mit várnak a vevők, és hogyan lehet elérni a célközönséget.
Aki elmondja, mi az a THM - Temesi Bálint közgazdászhallgatóKülföldön szeretett volna továbbtanulni, de a Corvinuson kötött ki, színjátszott, a HÖK tagja volt, focizni és kézilabdázni is kezdett – ma pedig a FAKT, vagyis a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társaságának elnöke a 21 éves Temesi Bálint. „Ahhoz, hogy fejlődjek, kellenek a körülöttem lévő emberek” – mondja az alkalmazott közgazdaságtan szakos hallgató.
A 2011-ben szakkollégiumi címet kapott FAKT nem egy zárt hallgatói közösség, és „azt sem tartom szerencsésnek, ha valaki csupán az önéletrajza egyik pontjaként tekint a szakkollégiumi tagságra”. Hamar találtak olyan problémát, amellyel érdemes foglalkozni - az egyetem falain kívül is. „A magyarok pénzügyi tudása hiányos, és ezen csak akkor tudunk változtatni, ha a probléma gyökerét fogjuk meg” – teszi hozzá.
Létrehozták az Egyetemisták a Pénzügyi Kultúráért nevű programot: középiskolai osztályoknak tartanak előadásokat, megismertetik a diákokkal az alapvető pénzügyi fogalmakat, és bár „van olyan osztály, amely vonakodva mondott le egy-egy osztályfőnöki óráról, a visszajelzések egyértelműen pozitívak”.
Aki kutat - Dobi Réka orvostanhallgató
Egyetemi bulikat szervez, sportol, laborról laborra jár, és folyamatosan kutat a 21 éves orvostanhallgató, Dobi Réka. A Semmelweis Egyetem gólyája 11. évfolyamosként adta be pályázatát az MTA kutatótábori felhívására, pedig – mint mondja – „egyáltalán nem voltak kiemelkedő eredményeim”. A feladat érdekes volt: egy hétig három másik diákkal együtt vizsgálta a bor egyik összetevőjét, a téma pedig gyorsan a szívéhez nőtt.
A tábor után saját kutatási tervvel állt projektvezetője elé: azt vizsgálta, hogyan változik az egri borok egyik összetevője, amely megvédi a szőlőt a fertőzésektől. Az eredménnyel Moszkvában, a fiatal kutatóknak szervezett nemzetközi konferencián második helyezést szerzett. „A kutatómunkában megtaláltam azt a pluszt, amit kerestem” – mondja az orvostanhallgató.
Egyetlen értelmezés, a tények kritika nélküli elfogadása, a tankönyvi narratíva bemagolása – dilemmák és valódi diskurzus nélkül. Radó Péter oktatáskutató szerint így válhatnak a tankönyvek az ideológiai közvetítés eszközévé.
A Gyermekjogi Civil Koalíció a gyerekek alapjogait sértő, félelemkeltő politikai kampányokkal kapcsolatban írt nyilatkozatát 21 tagszervezet, és 23 egyéni szakértő írta alá.
A köznevelési államtitkár köszönetet mondott azoknak az elsős diákok szüleinek, akik a KRÉTA rendszerben kiküldött kérdőív kitöltésével visszajelzést adtak gyerekük iskolájáról.
A Belügyminisztérium levele több magas százalékos adatot sorol fel, amelyek azt hivatottak alátámasztani, hogy a pedagógusok nagy többsége elégedett a rendszerrel. A Tanítanék Mozgalom szerint azonban érdemes a számok mögé nézni.
Már a diplomaosztó előtt jelezték a végzős hallgatók, hogy nem szeretnének politikai szereplőket látni életük egyik legfontosabb napján. Petíciót is indítottak azért, hogy az egyetem ne hívjon politikusokat az eseményre – kérésük azonban láthatóan nem talált meghallgatásra.
Az állam egy peres eljárásban maga is elismerte: nem készült hatástanulmány és tervdokumentáció, valamint engedélyezési eljárás sem indult annak érdekében, hogy az iskola épületébe a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképző kara költözhessen.
Újabb propagandaplakát egy oktatási intézmény területén. Veszprémi diákok háborodtak fel azon, hogy a plakátot nem csupán a középiskola közelében, de annak falára helyezték ki. Az plakát eltávolítására petíció is indult.
Miután nagy felháborodást keltett a bocskaikerti ovi udvarán megjelent, Magyar Pétert lejárató óriásplakát, megkerestük kérdéseinkkel az érintett óvodát. Végül a helyi önkormányzat közleményét továbbították, amelyben azt írják, a hirdetőfelületen megjelenő adattartalomért ők nem tartoznak felelősséggel.
Hiába kap minden pedagógus bruttó 152 ezer forintos egyszeri juttatást április elején, a tényleges hatása korántsem lesz egyforma.
Üresen álló iskolát alakítanak át lakóházzá Újpesten az Európai Unió társfinanszírozásában.
