Egy divattervező, aki 23 évesen saját üzletet nyitott. Egy közgazdászhallgató, aki középiskolásoknak tanít pénzügyi alapismereteket. Egy grafikus, aki az egyetemet a munkára cserélte. Egy egri orvostanhallgató, aki borokat tanulmányoz, persze szigorúan tudományos szempontból. Mi kell a sikerhez? Munka, tanulás vagy szerencse? Vagy ezek mind - pontosan ilyen sorrendben? Négy huszonéves mesélt az eduline-nak.
Aki jegyzetfüzettel járja a várost – Szebenyi Dávid grafikus
"Az első szoftveremet az édesapámtól kaptam. A lealkudott áron vásárolt Photoshopban ő már a jövőmet látta” – mondja a 21 éves Szebenyi Dávid, aki a szüleinél később, néhány sikeres grafikai pályázat után döntött úgy, hogy a lázadásként elkezdett street artból hivatást farag.
Nem kellett messzire menni példáért, dédnagymamája tehetséges festő volt, egy távoli rokona szobrász – ő pedig évek óta jegyzetfüzettel járja a várost, ha eszébe jut valami a villamoson vagy a metrón, lerajzolja, továbbgondolja. Első pályázatát 15 évesen nyerte, pólót kellett terveznie. A Cprvin Rajziskolában elsajátította a szakmai alapokat, a tudatos vonalkezelést, a munkájához használt grafikai programok használatát viszont már autodidakta módon tanulta meg – mindent elolvasott-megnézett, amit az interneten talált.
Szebenyi Dávidot tavaly vették fel a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre, az iskola helyett azonban a munkát választotta, a grafikai tervezéssel és webfejlesztéssel foglalkozó Solidstationnél dolgozik, méghozzá a legnagyobb nyári fesztiválok dizájnján. „Jó, hogy a munkáimra nem egyest vagy ötöst, hanem valódi kritikát, a megrendelők véleményét kapom” – mondja, ennek ellenére el szeretné kezdeni az egyetemet, hogy „új technikákat tanuljak, formálódjon a stílusom, és inspiráló emberekkel találkozzak”.
A 21 éves grafikus Aman néven saját oldalt indított, de még mindig a Facebookot tartja a legjobb megoldásnak arra, hogy megossza másokkal alkotásait. „Amikor megkérdezik tőlem, hogy ez vagy az mit ábrázol, inkább visszakérdezek: szerinted mit ábrázol?”.
Aki Nagymarosról a showroomba jutott - Szimon Ágó divattervező
„Más utat nem igazán tudok elképzelni” – mondja Szimon Ágó, aki egy évvel ezelőtt nyitotta meg saját showroomját Budapest belvárosában, ahol a Zoe Phobic névvel fémjelzett kreációkat árusítja. Bár szülei és barátai eleinte kételkedve fogadták a saját márka ötletét, a 23 éves lány választása aligha lepett meg bárkit: már a középiskolában ékszereket, táskákat készített, később pedig ruhákkal kezdett foglalkozni.
Eleinte csak ismerősei vásároltak tőle, de a Facebookon gyorsan terjedt a nagymarosi divattervező híre, aki nem késlekedett: honlapot készített, webshopokba regisztrált, saját Facebook-oldalán hirdette egyedi ruháit, majd Budapestre költözött, elvégezte a divattervezői képzést, fél évvel később pedig már meg is nyitotta saját üzletét.
„A ruhákat egy varrónővel együtt készítem el, de sok segítséget kapok a barátaimtól, bloggerektől, tervező ismerőseimtől” – mondja Szimon Ágó, aki nemrég indította el első kiscsoportos tanfolyamait, két-háromfő csoportoknak segít elsajátítani a tervezés alapjait. „A legtöbb munkámat külföldi megrendezésre készítem, de úgy érzem, így is megtaláltam a helyemet” – teszi hozzá, bár azt elismeri, hogy nem biztos abban, hogy később is Magyarországon fog dolgozni,szerinte ugyanis a fiatal tervezőknek több lehetőségük van külföldön, támogatást kapnak, és a vásárlók is nyitottak a dizájnerruhák iránt, míg itthon még mindig nehéz rájönni, mit várnak a vevők, és hogyan lehet elérni a célközönséget.
Aki elmondja, mi az a THM - Temesi Bálint közgazdászhallgatóKülföldön szeretett volna továbbtanulni, de a Corvinuson kötött ki, színjátszott, a HÖK tagja volt, focizni és kézilabdázni is kezdett – ma pedig a FAKT, vagyis a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társaságának elnöke a 21 éves Temesi Bálint. „Ahhoz, hogy fejlődjek, kellenek a körülöttem lévő emberek” – mondja az alkalmazott közgazdaságtan szakos hallgató.
A 2011-ben szakkollégiumi címet kapott FAKT nem egy zárt hallgatói közösség, és „azt sem tartom szerencsésnek, ha valaki csupán az önéletrajza egyik pontjaként tekint a szakkollégiumi tagságra”. Hamar találtak olyan problémát, amellyel érdemes foglalkozni - az egyetem falain kívül is. „A magyarok pénzügyi tudása hiányos, és ezen csak akkor tudunk változtatni, ha a probléma gyökerét fogjuk meg” – teszi hozzá.
Létrehozták az Egyetemisták a Pénzügyi Kultúráért nevű programot: középiskolai osztályoknak tartanak előadásokat, megismertetik a diákokkal az alapvető pénzügyi fogalmakat, és bár „van olyan osztály, amely vonakodva mondott le egy-egy osztályfőnöki óráról, a visszajelzések egyértelműen pozitívak”.
Aki kutat - Dobi Réka orvostanhallgató
Egyetemi bulikat szervez, sportol, laborról laborra jár, és folyamatosan kutat a 21 éves orvostanhallgató, Dobi Réka. A Semmelweis Egyetem gólyája 11. évfolyamosként adta be pályázatát az MTA kutatótábori felhívására, pedig – mint mondja – „egyáltalán nem voltak kiemelkedő eredményeim”. A feladat érdekes volt: egy hétig három másik diákkal együtt vizsgálta a bor egyik összetevőjét, a téma pedig gyorsan a szívéhez nőtt.
A tábor után saját kutatási tervvel állt projektvezetője elé: azt vizsgálta, hogyan változik az egri borok egyik összetevője, amely megvédi a szőlőt a fertőzésektől. Az eredménnyel Moszkvában, a fiatal kutatóknak szervezett nemzetközi konferencián második helyezést szerzett. „A kutatómunkában megtaláltam azt a pluszt, amit kerestem” – mondja az orvostanhallgató.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
