Táncőrület tört ki 1518-ban: hiába nem akarták, egyszerűen nem tudták abbahagyni a táncot. Az okokat azóta is kutatják.
Szinte meseszerű táncőrület tört ki Strasbourgban egy nőn 1518-ban. Kilépett a házából és elkezdett táncolni és számos követője akadt. A hatóságok és az orvosok nem tudták mire vélni a dolgot, így inkább békén hagyták őket. Még zenészeket is fogadtak számukra, hogy mozgásban tartsák őket. Egy idő után a gyengébbek elájultak, sőt, akad, aki bele is halt a folytonos táncba, ami július közepén kezdődött és szeptember elejéig tartott az őrület. A feljegyzések szerint már 1374-ben, a mai Belgiumban és Észak-Franciaország több városában is tört ki hasonló, de az 1518-as volt a legjobban dokumentált.
Több elmélet is van, hogy mi okozhatta a tömeges táncot. Az egyik ezek közül, hogy penészgombát ettek, amely a rozson nő és pszichotikus hatása van. Ez azonban kevésbé valószínű, mert a hallucináció mellett görcs léphet fel, ami nehezíti a koordinált mozgást.
| Ezeket is érdemes elolvasnod |
Elolvasnátok egy regényt, amelyben nincs egyetlen e betű sem? Végre kiderült Stonehenge titka? Félmilliárdjába került a részeg este |
Egy másik elmélet szerint a csoport tagjai valamilyen pogány kultusz tagjai voltak. Ennek az mond ellent, hogy a leírások szerint a táncolók többsége nem is akart táncolni. Segítségért könyörögtek, amikor képesek voltak rá. Ráadásul a hatóságok sem eretnekként bántak velük.
A legvalószínűbb magyarázat, hogy valamilyen tömeghisztéria tört ki a résztvevők között. 1518-ban Strasbourgban a szegények éheztek, betegségek terjedtek köztük. A résztvevők valószínűleg transzban lehettek, különben nem tudtak volna ilyen hosszú ideig táncolni. A korszak spirituális jellemzői is segíthették egy ilyen transz létrejöttét. A városban népszerű volt Szent Vitus, aki többek között a táncosok védőszentje is volt. A legenda szerint képes volt megfertőzni követői agyát és megszállott táncra késztetni őket – ez a háttér is fokozhatta a tömeghisztériát - írta az Index.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
