Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Táncőrület tört ki 1518-ban: hiába nem akarták, egyszerűen nem tudták abbahagyni a táncot. Az okokat azóta is kutatják.

Szinte meseszerű táncőrület tört ki Strasbourgban egy nőn 1518-ban. Kilépett a házából és elkezdett táncolni és számos követője akadt. A hatóságok és az orvosok nem tudták mire vélni a dolgot, így inkább békén hagyták őket. Még zenészeket is fogadtak számukra, hogy mozgásban tartsák őket. Egy idő után a gyengébbek elájultak, sőt, akad, aki bele is halt a folytonos táncba, ami július közepén kezdődött és szeptember elejéig tartott az őrület. A feljegyzések szerint már 1374-ben, a mai Belgiumban és Észak-Franciaország több városában is tört ki hasonló, de az 1518-as volt a legjobban dokumentált.
Több elmélet is van, hogy mi okozhatta a tömeges táncot. Az egyik ezek közül, hogy penészgombát ettek, amely a rozson nő és pszichotikus hatása van. Ez azonban kevésbé valószínű, mert a hallucináció mellett görcs léphet fel, ami nehezíti a koordinált mozgást.
| Ezeket is érdemes elolvasnod |
Elolvasnátok egy regényt, amelyben nincs egyetlen e betű sem? Végre kiderült Stonehenge titka? Félmilliárdjába került a részeg este |
Egy másik elmélet szerint a csoport tagjai valamilyen pogány kultusz tagjai voltak. Ennek az mond ellent, hogy a leírások szerint a táncolók többsége nem is akart táncolni. Segítségért könyörögtek, amikor képesek voltak rá. Ráadásul a hatóságok sem eretnekként bántak velük.
A legvalószínűbb magyarázat, hogy valamilyen tömeghisztéria tört ki a résztvevők között. 1518-ban Strasbourgban a szegények éheztek, betegségek terjedtek köztük. A résztvevők valószínűleg transzban lehettek, különben nem tudtak volna ilyen hosszú ideig táncolni. A korszak spirituális jellemzői is segíthették egy ilyen transz létrejöttét. A városban népszerű volt Szent Vitus, aki többek között a táncosok védőszentje is volt. A legenda szerint képes volt megfertőzni követői agyát és megszállott táncra késztetni őket – ez a háttér is fokozhatta a tömeghisztériát - írta az Index.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.