Táncőrület tört ki 1518-ban: hiába nem akarták, egyszerűen nem tudták abbahagyni a táncot. Az okokat azóta is kutatják.
Szinte meseszerű táncőrület tört ki Strasbourgban egy nőn 1518-ban. Kilépett a házából és elkezdett táncolni és számos követője akadt. A hatóságok és az orvosok nem tudták mire vélni a dolgot, így inkább békén hagyták őket. Még zenészeket is fogadtak számukra, hogy mozgásban tartsák őket. Egy idő után a gyengébbek elájultak, sőt, akad, aki bele is halt a folytonos táncba, ami július közepén kezdődött és szeptember elejéig tartott az őrület. A feljegyzések szerint már 1374-ben, a mai Belgiumban és Észak-Franciaország több városában is tört ki hasonló, de az 1518-as volt a legjobban dokumentált.
Több elmélet is van, hogy mi okozhatta a tömeges táncot. Az egyik ezek közül, hogy penészgombát ettek, amely a rozson nő és pszichotikus hatása van. Ez azonban kevésbé valószínű, mert a hallucináció mellett görcs léphet fel, ami nehezíti a koordinált mozgást.
| Ezeket is érdemes elolvasnod |
Elolvasnátok egy regényt, amelyben nincs egyetlen e betű sem? Végre kiderült Stonehenge titka? Félmilliárdjába került a részeg este |
Egy másik elmélet szerint a csoport tagjai valamilyen pogány kultusz tagjai voltak. Ennek az mond ellent, hogy a leírások szerint a táncolók többsége nem is akart táncolni. Segítségért könyörögtek, amikor képesek voltak rá. Ráadásul a hatóságok sem eretnekként bántak velük.
A legvalószínűbb magyarázat, hogy valamilyen tömeghisztéria tört ki a résztvevők között. 1518-ban Strasbourgban a szegények éheztek, betegségek terjedtek köztük. A résztvevők valószínűleg transzban lehettek, különben nem tudtak volna ilyen hosszú ideig táncolni. A korszak spirituális jellemzői is segíthették egy ilyen transz létrejöttét. A városban népszerű volt Szent Vitus, aki többek között a táncosok védőszentje is volt. A legenda szerint képes volt megfertőzni követői agyát és megszállott táncra késztetni őket – ez a háttér is fokozhatta a tömeghisztériát - írta az Index.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
