Döbbenetes adatok: van, ahol minden negyedik pályakezdő munkanélküli

Sanghajban továbbra is jelentős a fiatal munkanélküliek száma, bár arányuk csökkenést mutat. Ez a trend nemcsak a kelet-kínai metropoliszban, hanem országos szinten is jellemző.

  • MTI
MTI / Szigetváry Zsolt

A sanghaji emberi erőforrás és közbiztonság városi hivatalának legfrissebb statisztikái szerint a városban jelenleg mintegy 62 ezer 16 és 35 év közötti fiatal munkanélkülit tartanak nyilván, ők a teljes munkanélküli állomány 26,5 százalékát adják. Számuk 2012-ben tetőzött, akkor 80 ezren voltak, és a regisztrált nem dolgozók táborának 30 százalékát tették ki.

A munkanélküli fiatalok többsége a hatalmas versennyel nem tud megküzdeni, de nagy számban vannak köztük olyanok is, akik azért nem helyezkednek el, mert "álmaik állására várnak", vagy - az egykegeneráció tagjaként - egyszerűen szüleik jövedelméből élnek, és nem sietnek a munkába állással.

A fiatalok viszonylag magas munkanélkülisége az egész országban jellemző. A hivatalos statisztikák szerint az országos munkanélküliség 2013-ban 4,1 százalékot tett ki. Az adatok ugyanakkor torzítottak, a migráns munkások 260 milliós táborát például nem tartalmazzák, így az elemzők szerint a reális érték  8-9 százalék. 

 Egy 2012 végi, a kínai háztartásokat vizsgáló felmérés 8 százalékra tette a 16-35 éves korosztályban munkával nem rendelkező kínai fiatalok arányát, a 16-24 éves korosztályban ugyanakkor a statisztikák szerint a 10 százalékot közelíti az érték. 

A 20-25 éves korosztályban a felmérés szerint a főiskolát vagy egyetemet végzettek több mint 16 százaléka nem tudott elhelyezkedni, miközben a csupán általános iskolai papírokkal rendelkezők körében 4 százalékos ez az arány. 

A jelenség arra is rámutat, hogy  kínai munkanélküliség strukturális jellegű: a ország egyetemein évente már több mint hétmillióan végeznek, a felsőoktatási képzés ugyanakkor nem tükrözi a valós munkaerő-piaci igényeket. Sanghajban a kevésbé versenyképes mesterszakok számának limitálásával próbálnak segíteni a helyzeten, országos szinten az idén a felvételi rendszer reformját ígérték, a korábbinál előnyösebb helyzetbe hozva a technikai tudást igénylő szakokra jelentkezőket, belőlük ugyanis hiány van a piacon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.