Döbbenetes adatok: van, ahol minden negyedik pályakezdő munkanélküli

Sanghajban továbbra is jelentős a fiatal munkanélküliek száma, bár arányuk csökkenést mutat. Ez a trend nemcsak a kelet-kínai metropoliszban, hanem országos szinten is jellemző.

  • MTI
MTI / Szigetváry Zsolt

A sanghaji emberi erőforrás és közbiztonság városi hivatalának legfrissebb statisztikái szerint a városban jelenleg mintegy 62 ezer 16 és 35 év közötti fiatal munkanélkülit tartanak nyilván, ők a teljes munkanélküli állomány 26,5 százalékát adják. Számuk 2012-ben tetőzött, akkor 80 ezren voltak, és a regisztrált nem dolgozók táborának 30 százalékát tették ki.

A munkanélküli fiatalok többsége a hatalmas versennyel nem tud megküzdeni, de nagy számban vannak köztük olyanok is, akik azért nem helyezkednek el, mert "álmaik állására várnak", vagy - az egykegeneráció tagjaként - egyszerűen szüleik jövedelméből élnek, és nem sietnek a munkába állással.

A fiatalok viszonylag magas munkanélkülisége az egész országban jellemző. A hivatalos statisztikák szerint az országos munkanélküliség 2013-ban 4,1 százalékot tett ki. Az adatok ugyanakkor torzítottak, a migráns munkások 260 milliós táborát például nem tartalmazzák, így az elemzők szerint a reális érték  8-9 százalék. 

 Egy 2012 végi, a kínai háztartásokat vizsgáló felmérés 8 százalékra tette a 16-35 éves korosztályban munkával nem rendelkező kínai fiatalok arányát, a 16-24 éves korosztályban ugyanakkor a statisztikák szerint a 10 százalékot közelíti az érték. 

A 20-25 éves korosztályban a felmérés szerint a főiskolát vagy egyetemet végzettek több mint 16 százaléka nem tudott elhelyezkedni, miközben a csupán általános iskolai papírokkal rendelkezők körében 4 százalékos ez az arány. 

A jelenség arra is rámutat, hogy  kínai munkanélküliség strukturális jellegű: a ország egyetemein évente már több mint hétmillióan végeznek, a felsőoktatási képzés ugyanakkor nem tükrözi a valós munkaerő-piaci igényeket. Sanghajban a kevésbé versenyképes mesterszakok számának limitálásával próbálnak segíteni a helyzeten, országos szinten az idén a felvételi rendszer reformját ígérték, a korábbinál előnyösebb helyzetbe hozva a technikai tudást igénylő szakokra jelentkezőket, belőlük ugyanis hiány van a piacon.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.