Homogén szakképzési intézményrendszer szeretne kiépíteni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a tervek szerint a szakközép- és szakiskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) rendszeréből az NGM fenntartásába kerülnének át - mondta a szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár egy szakmai fórumon csütörtökön Nyíregyházán.
Czomba Sándor a Dönts jól - jövőd a tét! című pályaválasztási kiállításon jelezte, hogy a változások - amelyekről egyelőre elvi döntés van - 2015. szeptember 1-jétől lépnének életbe. "Azt tervezzük, hogy nagyobb önállóságot, és ezzel együtt nagyobb felelősséget szeretnénk a szakképző intézmények nyakába tenni" - fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, ezzel a lehetőséggel az intézményeknek megfelelő módon kell gazdálkodni. Ez nem azt jelenti, hogy 500-600 önálló gazdálkodó szerv lesz a rendszerben, számuk ennél jóval kevesebb lesz - hangsúlyozta Czomba Sándor.
Az államtitkár szavai szerint mennyiségi és minőségi változásokra van szükség a szakképzés rendszerében, így a fenntartóváltás keretében a gimnáziumokat leválasztják majd a szakiskolákról és szakközépiskolákról, mivel a gimnáziumok "másfajta gondolkodásmódot igényelnek", és szerepük főiskolára és egyetemre történő felkészítés lesz.
Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott településen megszűnik a gimnázium, minden egyes iskolát egyenként akar megvizsgálni az NGM - hangoztatta az államtitkár. Ezzel párhuzamosan felülvizsgálnák a szakképző intézményeket: megvizsgálnák többek között azt, hogy szükség van-e az adott intézményre, mi lenne a változtatás iránya és ez milyen gyorsan történjen meg - fejtette ki. Távlati cél még a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése, a gimnáziumi létszám korlátozása, illetve a szakképzési pedagógusmodell kialakítása is.
Visszaállítanák a gyakorlati oktatásvezetői munkakört, az iskolai rendszerben pedig megerősítenék a szakoktatói szakmát, ezzel együtt a tanárképzésbe kötelezően beleépítenék a felnőttképzési tartalmat - rögzítette a szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár.
Ahol az állami iskolák, valamint az egyházi-, magán, alapítványi intézmények egymást kiegészítve tudják az igényeket kielégíteni, ott "isten hozta" a nem állami intézményeket - jelentette ki Czomba Sándor. Hozzátette: jelenleg több mint 30 ezer diák tanul nem állami fenntartású, például felnőttképzési rendszerben.
"Ahol az állam hosszú távon szeretne szerepet vállalni a szakképzésben, és a mostaninál nagyobb kapacitással bír, ott az állam szerepvállalása hangsúlyosabb lesz, vagy lehet az intézményein keresztül" - mondta az államtitkár. A szociális területet példaként hozva az államtitkár megemlítette, ott, ahol az állam nem tudja, nem akarja vagy nem képes az adott feladatot jól ellátni, ott számítanak a munkaerőpiac igényeire szakosodott, magánkézben lévő, egyházi vagy alapítványi intézményekre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
