Nagy változások jönnek: átszabják a szakképzést, kevesebben járhatnak gimnáziumba

Homogén szakképzési intézményrendszer szeretne kiépíteni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a tervek szerint a szakközép- és szakiskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) rendszeréből az NGM fenntartásába kerülnének át - mondta a szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár egy szakmai fórumon csütörtökön Nyíregyházán.

  • MTI
túry

Czomba Sándor a Dönts jól - jövőd a tét! című pályaválasztási kiállításon jelezte, hogy a változások - amelyekről egyelőre elvi döntés van - 2015. szeptember 1-jétől lépnének életbe. "Azt tervezzük, hogy nagyobb önállóságot, és ezzel együtt nagyobb felelősséget szeretnénk a szakképző intézmények nyakába tenni" - fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, ezzel a lehetőséggel az intézményeknek megfelelő módon kell gazdálkodni. Ez nem azt jelenti, hogy 500-600 önálló gazdálkodó szerv lesz a rendszerben, számuk ennél jóval kevesebb lesz - hangsúlyozta Czomba Sándor.

Az államtitkár szavai szerint mennyiségi és minőségi változásokra van szükség a szakképzés rendszerében, így a fenntartóváltás keretében a gimnáziumokat leválasztják majd a szakiskolákról és szakközépiskolákról, mivel a gimnáziumok "másfajta gondolkodásmódot igényelnek", és szerepük főiskolára és egyetemre történő felkészítés lesz.

Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott településen megszűnik a gimnázium, minden egyes iskolát egyenként akar megvizsgálni az NGM - hangoztatta az államtitkár. Ezzel párhuzamosan felülvizsgálnák a szakképző intézményeket: megvizsgálnák többek között azt, hogy szükség van-e az adott intézményre, mi lenne a változtatás iránya és ez milyen gyorsan történjen meg - fejtette ki. Távlati cél még a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése, a gimnáziumi létszám korlátozása, illetve a szakképzési pedagógusmodell kialakítása is.

Visszaállítanák a gyakorlati oktatásvezetői munkakört, az iskolai rendszerben pedig megerősítenék a szakoktatói szakmát, ezzel együtt a tanárképzésbe kötelezően beleépítenék a felnőttképzési tartalmat - rögzítette a szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár.

Ahol az állami iskolák, valamint az egyházi-, magán, alapítványi intézmények egymást kiegészítve tudják az igényeket kielégíteni, ott "isten hozta" a nem állami intézményeket - jelentette ki Czomba Sándor. Hozzátette: jelenleg több mint 30 ezer diák tanul nem állami fenntartású, például felnőttképzési rendszerben.

"Ahol az állam hosszú távon szeretne szerepet vállalni a szakképzésben, és a mostaninál nagyobb kapacitással bír, ott az állam szerepvállalása hangsúlyosabb lesz, vagy lehet az intézményein keresztül" - mondta az államtitkár. A szociális területet példaként hozva az államtitkár megemlítette, ott, ahol az állam nem tudja, nem akarja vagy nem képes az adott feladatot jól ellátni, ott számítanak a munkaerőpiac igényeire szakosodott, magánkézben lévő, egyházi vagy alapítványi intézményekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.