Már most azon dolgoznak, hogy ne főzze meg a robot a macskát

Hogyan gondolkodnak a robotok? Megfőznék a macskát, ha elfogyna otthon a hús? Na és mit tenne az önműködő autó, ha egy gyerek esne elég egy alagútban? Lehet-e a gépeket emberi viselkedésre tanítani? Nem tűnnek még időszerű kérdéseknek, de valójában minél előbb válaszokat kell találni rájuk.

  • Eduline
Wikipedia

Alan Turing 1950-ben kifejlesztett egy eljárást, mivel szerette volna kétséget kizáróan eldönteni, hogy egy gép képes-e emberként viselkedni. Így alkotta meg a Turing-tesztet, amiben egy embert és robotot kérdezgetnek, és ha a kérdező 5 percig nem tudja megállapítani, hogy melyik a gép és melyik az ember, akkor a robot bizony intelligenciával bír.

Nos, 64 évet kellett rá várni, de 2014-ben egy program a University of Readingen sikerrel hitette el a kérdezőkkel, hogy ő egy intelligens lény. Ez arra ösztökélheti a világ tudósait, hogy komolyan foglalkozzanak a mesterséges intelligenciával, és mindazzal a rengeteg kérdéssel, amit ez felvethet.

A washingtoni Pew Research Center rengeteg tudóst kérdezett meg arról, mire számíthatunk 10 éven belül a robotokkal kapcsolatban. Még a visszafogott válaszadók is egyetértenek abban, hogy a társadalmunkba 2025-ig teljesen beágyazódnak a robotok. Ezek a gépek már most megkerülhetetlenek egy csomó iparágban, de Japánban már időseket is gondoznak.

Ha ez megvalósul, úgy előbb vagy utóbb foglalkoznunk kell a robotok, mesterséges intelligenciák és emberek közti viszony etikájával. Ez persze most még borzasztóan időszerűtlennek tűnik, de a legnagyobb koponyák, mint például Stephen Hawking egyetértenek abban, hogy a kérdésre még azelőtt érdemes megtalálni a választ, hogy a konkrét problémával szembesülnénk.

A mesterséges intelligenciák elvben már tudnak a mi értékrendünk szerint viselkedni. A University of California két professzora hozta létre a módszert, melynek a fordított megerősítéses tanulás (IRL) nevet adták. Ennek lényege, hogy úgy kódolják a robotokat, hogy képesek legyen betartani bizonyos normákat. Ez azért lehet jó – egyikük példájával-, hogy ha a jövőben kifogyunk otthon a húsból, akkor a háztartási robot ne főzze meg a macskát.

Na és mi lesz a már létező önvezető autókkal? Jason Millar mérnök-filozófus állt elő a dilemmával: mi lesz, ha az önvezető autónk elé egy gyerek esik, miközben egy alagútban haladunk? A gyereket üti el a kocsi, vagy inkább elrántja a kormányt, és nekimegy a falnak?

Még jó, hogy ilyen sokan gondolkodnak a robotika etikáján, így elkerülhető lesz a Szárnyas Fejvadász negatív utópiája, amiben az emberiség a „föld alá” kényszeríti, és teljesen kizsákmányolja a csak néhány évi működésre képes robotokat, akik mégsem annyira lelketlen gépek, mert időnként fellázadnak, jókora galibát okozva.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.