Hogyan gondolkodnak a robotok? Megfőznék a macskát, ha elfogyna otthon a hús? Na és mit tenne az önműködő autó, ha egy gyerek esne elég egy alagútban? Lehet-e a gépeket emberi viselkedésre tanítani? Nem tűnnek még időszerű kérdéseknek, de valójában minél előbb válaszokat kell találni rájuk.
Alan Turing 1950-ben kifejlesztett egy eljárást, mivel szerette volna kétséget kizáróan eldönteni, hogy egy gép képes-e emberként viselkedni. Így alkotta meg a Turing-tesztet, amiben egy embert és robotot kérdezgetnek, és ha a kérdező 5 percig nem tudja megállapítani, hogy melyik a gép és melyik az ember, akkor a robot bizony intelligenciával bír.
Nos, 64 évet kellett rá várni, de 2014-ben egy program a University of Readingen sikerrel hitette el a kérdezőkkel, hogy ő egy intelligens lény. Ez arra ösztökélheti a világ tudósait, hogy komolyan foglalkozzanak a mesterséges intelligenciával, és mindazzal a rengeteg kérdéssel, amit ez felvethet.
A washingtoni Pew Research Center rengeteg tudóst kérdezett meg arról, mire számíthatunk 10 éven belül a robotokkal kapcsolatban. Még a visszafogott válaszadók is egyetértenek abban, hogy a társadalmunkba 2025-ig teljesen beágyazódnak a robotok. Ezek a gépek már most megkerülhetetlenek egy csomó iparágban, de Japánban már időseket is gondoznak.
Ha ez megvalósul, úgy előbb vagy utóbb foglalkoznunk kell a robotok, mesterséges intelligenciák és emberek közti viszony etikájával. Ez persze most még borzasztóan időszerűtlennek tűnik, de a legnagyobb koponyák, mint például Stephen Hawking egyetértenek abban, hogy a kérdésre még azelőtt érdemes megtalálni a választ, hogy a konkrét problémával szembesülnénk.
A mesterséges intelligenciák elvben már tudnak a mi értékrendünk szerint viselkedni. A University of California két professzora hozta létre a módszert, melynek a fordított megerősítéses tanulás (IRL) nevet adták. Ennek lényege, hogy úgy kódolják a robotokat, hogy képesek legyen betartani bizonyos normákat. Ez azért lehet jó – egyikük példájával-, hogy ha a jövőben kifogyunk otthon a húsból, akkor a háztartási robot ne főzze meg a macskát.
Na és mi lesz a már létező önvezető autókkal? Jason Millar mérnök-filozófus állt elő a dilemmával: mi lesz, ha az önvezető autónk elé egy gyerek esik, miközben egy alagútban haladunk? A gyereket üti el a kocsi, vagy inkább elrántja a kormányt, és nekimegy a falnak?
Még jó, hogy ilyen sokan gondolkodnak a robotika etikáján, így elkerülhető lesz a Szárnyas Fejvadász negatív utópiája, amiben az emberiség a „föld alá” kényszeríti, és teljesen kizsákmányolja a csak néhány évi működésre képes robotokat, akik mégsem annyira lelketlen gépek, mert időnként fellázadnak, jókora galibát okozva.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
