Brutális munkaerőhiány: ezekre a pályakezdőkre vadásznak a cégek

A hazai informatikai munkaerőpiacon tavaly 22 ezer állás volt betöltetlen, ami a közvetett multiplikátorhatásokkal számolva 72 ezer embernek adhatott volna munkát a nemzetgazdaságban - írta a hétfői Világgazdaság Horváth Ádámot, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatóját idézve.

  • MTI

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A szakértő szerint ezek a számok vélhetően tovább növekedtek tavaly óta. A lap felidézi: a mérnök-informatikus és programtervező informatikus szakokra első helyen

az idén alig mintegy ötezren jelentkeztek

, miközben az IVSZ szerint ennek a háromszorosára volna szükség az óriási hiány miatt.

Mint írják, a fő probléma, hogy a magas fizetések és a jó elhelyezkedési esélyek ellenére a diákok többségét nem vonzza az informatikai pálya, az informatikai szakokra jelentkezők száma 2001 és 2014 között 15 ezerről 10 ezerre csökkent, és az első helyen jelentkező összes felvételiző mintegy 6-8 százaléka választja az informatikát, miközben Délkelet-Ázsiában ez az arány 80 százalék.

A lemorzsolódás is magas, 52 százalékos, a többség a második évfolyamon hagyja el a felsőoktatási intézményt, mivel úgy gondolja, hogy nem éri meg befejezni. Ehhez az IVSZ szerint a képzés tartalmi problémái és az eszközállomány gyors elavulása is hozzájárul, hiszen a 2011 óta tartó eszközbeszerzési tilalom ellehetetleníti a fejlesztést - írja a Világgazdaság.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.