Brutális munkaerőhiány: ezekre a pályakezdőkre vadásznak a cégek

A hazai informatikai munkaerőpiacon tavaly 22 ezer állás volt betöltetlen, ami a közvetett multiplikátorhatásokkal számolva 72 ezer embernek adhatott volna munkát a nemzetgazdaságban - írta a hétfői Világgazdaság Horváth Ádámot, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatóját idézve.

  • MTI

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A szakértő szerint ezek a számok vélhetően tovább növekedtek tavaly óta. A lap felidézi: a mérnök-informatikus és programtervező informatikus szakokra első helyen

az idén alig mintegy ötezren jelentkeztek

, miközben az IVSZ szerint ennek a háromszorosára volna szükség az óriási hiány miatt.

Mint írják, a fő probléma, hogy a magas fizetések és a jó elhelyezkedési esélyek ellenére a diákok többségét nem vonzza az informatikai pálya, az informatikai szakokra jelentkezők száma 2001 és 2014 között 15 ezerről 10 ezerre csökkent, és az első helyen jelentkező összes felvételiző mintegy 6-8 százaléka választja az informatikát, miközben Délkelet-Ázsiában ez az arány 80 százalék.

A lemorzsolódás is magas, 52 százalékos, a többség a második évfolyamon hagyja el a felsőoktatási intézményt, mivel úgy gondolja, hogy nem éri meg befejezni. Ehhez az IVSZ szerint a képzés tartalmi problémái és az eszközállomány gyors elavulása is hozzájárul, hiszen a 2011 óta tartó eszközbeszerzési tilalom ellehetetleníti a fejlesztést - írja a Világgazdaság.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.