Több ezer, felhasználói élménnyel foglalkozó szakembert keresnek a hazai cégek, sokan mégsem tudják, mi fán terem egy UX-szakember. Korábbi cikkünkben Kovács Zsuzsa UX-kutatóval beszéltünk arról, pontosan milyen feladatokkal kell megbirkóznia, és milyen végzettséggel lehet hasonló pozíciót megpályázni. Most Fábián Csongorral, az Emarsys UX-dizájnerével és -kutatójával beszélgettünk ezekről.
Csongor nem zöldfülű, már hét éve foglalkozik a felhasználói élménnyel, előtte pedig webdesignerként tevékenykedett. Bár szerinte sem feltétel ehhez a pozícióhoz az IT-végzettség, ő nem "kívülről" érkezett, hiszen eredeti végzettségét tekintve műszaki informatikus.
A pozíciója hivatalosan senior UX-architect, akinek a feladata, hogy felderítse a felhasználók igényeit. A kutatási anyagokat felhasználva olyan felhasználói felületeket épít, amik leginkább kiszolgálják ezeket az igényeket. Ehhez elengedhetetlen a szoros együttműködés a cég vezetőivel és fejlesztőivel, akikkel egy légtérben ül, és folyamatosan együtt dolgoznak.
Korábbi cikkünkben Kollin Zoltán és Kovács Zsuzsa is megerősítette, hogy nem szükséges a pozíciót informatikusként betölteni, Csongor ehhez hozzáteszi, hogy pszichológusok, szociológusok mellett formatervezők és építészek is boldogulhatnak az ilyen típusú munkával.
Az Emarsysban gyakran vezet több napos, ún. design thinking workshopokat, ahol vezetők, dizájnerek és fejlesztők együtt dolgoznak egy bizonyos probléma megoldásán. Egy-egy ilyen workshop után az egész projekt csapat közös nyelvet beszél, így a hónapokon átívelő fejlesztések is gördülékenyebben mennek - mondta.
Csongor szabadidejében egy haladó UX képzés szakmai vezetésével is foglalkozik, ahol a diákok mentorok segítségével tehetnek még egy lépést a UX-szakemberré válás felé.
Csongor azok számára is ismerős lehet, akik figyelemmel követik a HVG által szervezett TEDx rendezvényeket. Néhány évvel ezelőtt ott adott elő arról, mit is jelent a UX.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
