Egy keresett IT-s szakmában helyezkednél el? Erre készülj
Több ezer, felhasználói élménnyel foglalkozó szakembert keresnek a hazai cégek, sokan mégsem tudják, mi fán terem egy UX-szakember. Korábbi cikkünkben Kovács Zsuzsa UX-kutatóval beszéltünk arról, pontosan milyen feladatokkal kell megbirkóznia, és milyen végzettséggel lehet hasonló pozíciót megpályázni. Most Fábián Csongorral, az Emarsys UX-dizájnerével és -kutatójával beszélgettünk ezekről.
Eduline
Csongor nem zöldfülű, már hét éve foglalkozik a felhasználói élménnyel, előtte pedig webdesignerként tevékenykedett. Bár szerinte sem feltétel ehhez a pozícióhoz az IT-végzettség, ő nem "kívülről" érkezett, hiszen eredeti végzettségét tekintve műszaki informatikus.
A pozíciója hivatalosan senior UX-architect, akinek a feladata, hogy felderítse a felhasználók igényeit. A kutatási anyagokat felhasználva olyan felhasználói felületeket épít, amik leginkább kiszolgálják ezeket az igényeket. Ehhez elengedhetetlen a szoros együttműködés a cég vezetőivel és fejlesztőivel, akikkel egy légtérben ül, és folyamatosan együtt dolgoznak.
Korábbi cikkünkben Kollin Zoltán és Kovács Zsuzsa is megerősítette, hogy nem szükséges a pozíciót informatikusként betölteni, Csongor ehhez hozzáteszi, hogy pszichológusok, szociológusok mellett formatervezők és építészek is boldogulhatnak az ilyen típusú munkával.
Az Emarsysban gyakran vezet több napos, ún. design thinking workshopokat, ahol vezetők, dizájnerek és fejlesztők együtt dolgoznak egy bizonyos probléma megoldásán. Egy-egy ilyen workshop után az egész projekt csapat közös nyelvet beszél, így a hónapokon átívelő fejlesztések is gördülékenyebben mennek - mondta.
Csongor szabadidejében egy haladó UX képzés szakmai vezetésével is foglalkozik, ahol a diákok mentorok segítségével tehetnek még egy lépést a UX-szakemberré válás felé.
Csongor azok számára is ismerős lehet, akik figyelemmel követik a HVG által szervezett TEDx rendezvényeket. Néhány évvel ezelőtt ott adott elő arról, mit is jelent a UX.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) minisztériumi egyeztetésről számolt be, amelyen több, az óvodai nevelést érintő tervezett változásról is szó esett. Elhangzott, hogy átalakulhat az iskolaérettség megállapítása, változhat az oviKRÉTA és a pedagógusminősítés, valamint kivezetnék az óvodai nevelő képzést is.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.