Egy keresett IT-s szakmában helyezkednél el? Erre készülj

Több ezer, felhasználói élménnyel foglalkozó szakembert keresnek a hazai cégek, sokan mégsem tudják, mi fán terem egy UX-szakember. Korábbi cikkünkben Kovács Zsuzsa UX-kutatóval beszéltünk arról, pontosan milyen feladatokkal kell megbirkóznia, és milyen végzettséggel lehet hasonló pozíciót megpályázni. Most Fábián Csongorral, az Emarsys UX-dizájnerével és -kutatójával beszélgettünk ezekről.

  • Eduline

Csongor nem zöldfülű, már hét éve foglalkozik a felhasználói élménnyel, előtte pedig webdesignerként tevékenykedett. Bár szerinte sem feltétel ehhez a pozícióhoz az IT-végzettség, ő nem "kívülről" érkezett, hiszen eredeti végzettségét tekintve műszaki informatikus.

A pozíciója hivatalosan senior UX-architect, akinek a feladata, hogy felderítse a felhasználók igényeit. A kutatási anyagokat felhasználva olyan felhasználói felületeket épít, amik leginkább kiszolgálják ezeket az igényeket. Ehhez elengedhetetlen a szoros együttműködés a cég vezetőivel és fejlesztőivel, akikkel egy légtérben ül, és folyamatosan együtt dolgoznak.

Korábbi cikkünkben Kollin Zoltán és Kovács Zsuzsa is megerősítette, hogy nem szükséges a pozíciót informatikusként betölteni, Csongor ehhez hozzáteszi, hogy pszichológusok, szociológusok mellett formatervezők és építészek is boldogulhatnak az ilyen típusú munkával.

Az Emarsysban gyakran vezet több napos, ún. design thinking workshopokat, ahol vezetők, dizájnerek és fejlesztők együtt dolgoznak egy bizonyos probléma megoldásán. Egy-egy ilyen workshop után az egész projekt csapat közös nyelvet beszél, így a hónapokon átívelő fejlesztések is gördülékenyebben mennek - mondta.

Csongor szabadidejében egy haladó UX képzés szakmai vezetésével is foglalkozik, ahol a diákok mentorok segítségével tehetnek még egy lépést a UX-szakemberré válás felé.

Csongor azok számára is ismerős lehet, akik figyelemmel követik a HVG által szervezett TEDx rendezvényeket. Néhány évvel ezelőtt ott adott elő arról, mit is jelent a UX.

 

 

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.