A Romaversitas Alapítvány ösztöndíjas roma hallgatóinak kezdeményezésére olyan családoknál szerelnek fel napelemes takarékos világítást, ahol legfeljebb gyertyával tudnak világítani. Tízezreknek jönne jól a segítség.
Magyarországon minden hetedik ember kevesebb, mint 66 ezer forintból él, nekik egy havi gyertyaköltség 10 ezer forint a téli hónapokban, így igencsak lehetetlen helyzetben élnek - derül ki a Romaversitas által életre hívott Fényhozók adománygyűjtő oldaláról. A szegény családokban, a rövid nappalok miatt rendkívül nyomasztó körülmények alakulnak ki: ha olvasna vagy tanulna a gyerekük, alig van rá lehetősége.
Jelenleg 19-ezer olyan háztartásról tudnak, ahol kikapcsolta a szolgáltató az áramot, de rengeteg helyen nem is volt soha bekötve, erről nehéz adatot találni - mesélte Bognár Zoltán koordinátor az nlcafe.hu-nak.
A Fényhozók ötletgazdája a Romaversitas ösztöndíjasa, a fizika szakon tanuló Orsós Mihály, aki indiai és afrikai elmaradott térségekből vette a példát: LED-szalaggal körbetekert vizespalackokat helyeznek el a házak több pontján (mely így remekül szórja a fényt), melyhez egy háztetőre helyezett 24V-os napelem és egy akkumulátor biztosítja az energiát.
A projektet először Nagyecseden próbálták ki, idén viszont a Csongrád megyei Bakson szeretnék folytatni munkájukat. Nem csak felszerelik az eszközöket, hanem képzést is tartanak számukra a rendszer működéséről, hogy ne csak kész dolgot kapjanak, hanem használható tudást is a családok. A terv szerint tavasszal szeretnének tíz kisgyermekes családhoz visszatérni, ehhez szeretnének 650 ezer forint támogatást gyűjteni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
