A Romaversitas Alapítvány ösztöndíjas roma hallgatóinak kezdeményezésére olyan családoknál szerelnek fel napelemes takarékos világítást, ahol legfeljebb gyertyával tudnak világítani. Tízezreknek jönne jól a segítség.
Magyarországon minden hetedik ember kevesebb, mint 66 ezer forintból él, nekik egy havi gyertyaköltség 10 ezer forint a téli hónapokban, így igencsak lehetetlen helyzetben élnek - derül ki a Romaversitas által életre hívott Fényhozók adománygyűjtő oldaláról. A szegény családokban, a rövid nappalok miatt rendkívül nyomasztó körülmények alakulnak ki: ha olvasna vagy tanulna a gyerekük, alig van rá lehetősége.
Jelenleg 19-ezer olyan háztartásról tudnak, ahol kikapcsolta a szolgáltató az áramot, de rengeteg helyen nem is volt soha bekötve, erről nehéz adatot találni - mesélte Bognár Zoltán koordinátor az nlcafe.hu-nak.
A Fényhozók ötletgazdája a Romaversitas ösztöndíjasa, a fizika szakon tanuló Orsós Mihály, aki indiai és afrikai elmaradott térségekből vette a példát: LED-szalaggal körbetekert vizespalackokat helyeznek el a házak több pontján (mely így remekül szórja a fényt), melyhez egy háztetőre helyezett 24V-os napelem és egy akkumulátor biztosítja az energiát.
A projektet először Nagyecseden próbálták ki, idén viszont a Csongrád megyei Bakson szeretnék folytatni munkájukat. Nem csak felszerelik az eszközöket, hanem képzést is tartanak számukra a rendszer működéséről, hogy ne csak kész dolgot kapjanak, hanem használható tudást is a családok. A terv szerint tavasszal szeretnének tíz kisgyermekes családhoz visszatérni, ehhez szeretnének 650 ezer forint támogatást gyűjteni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
