Egyetemisták szó szerint fényt visznek a csongrádi szegényeknek
A Romaversitas Alapítvány ösztöndíjas roma hallgatóinak kezdeményezésére olyan családoknál szerelnek fel napelemes takarékos világítást, ahol legfeljebb gyertyával tudnak világítani. Tízezreknek jönne jól a segítség.
Eduline
Magyarországon minden hetedik ember kevesebb, mint 66 ezer forintból él, nekik egy havi gyertyaköltség 10 ezer forint a téli hónapokban, így igencsak lehetetlen helyzetben élnek - derül ki a Romaversitas által életre hívott Fényhozókadománygyűjtő oldaláról. A szegény családokban, a rövid nappalok miatt rendkívül nyomasztó körülmények alakulnak ki: ha olvasna vagy tanulna a gyerekük, alig van rá lehetősége.
Jelenleg 19-ezer olyan háztartásról tudnak, ahol kikapcsolta a szolgáltató az áramot, de rengeteg helyen nem is volt soha bekötve, erről nehéz adatot találni - mesélte Bognár Zoltán koordinátor az nlcafe.hu-nak.
A Fényhozók ötletgazdája a Romaversitas ösztöndíjasa, a fizika szakon tanuló Orsós Mihály, aki indiai és afrikai elmaradott térségekből vette a példát: LED-szalaggal körbetekert vizespalackokat helyeznek el a házak több pontján (mely így remekül szórja a fényt), melyhez egy háztetőre helyezett 24V-os napelem és egy akkumulátor biztosítja az energiát.
A projektet először Nagyecseden próbálták ki, idén viszont a Csongrád megyei Bakson szeretnék folytatni munkájukat. Nem csak felszerelik az eszközöket, hanem képzést is tartanak számukra a rendszer működéséről, hogy ne csak kész dolgot kapjanak, hanem használható tudást is a családok. A terv szerint tavasszal szeretnének tíz kisgyermekes családhoz visszatérni, ehhez szeretnének 650 ezer forint támogatást gyűjteni.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.