Egyetemisták szó szerint fényt visznek a csongrádi szegényeknek
A Romaversitas Alapítvány ösztöndíjas roma hallgatóinak kezdeményezésére olyan családoknál szerelnek fel napelemes takarékos világítást, ahol legfeljebb gyertyával tudnak világítani. Tízezreknek jönne jól a segítség.
Eduline
Magyarországon minden hetedik ember kevesebb, mint 66 ezer forintból él, nekik egy havi gyertyaköltség 10 ezer forint a téli hónapokban, így igencsak lehetetlen helyzetben élnek - derül ki a Romaversitas által életre hívott Fényhozókadománygyűjtő oldaláról. A szegény családokban, a rövid nappalok miatt rendkívül nyomasztó körülmények alakulnak ki: ha olvasna vagy tanulna a gyerekük, alig van rá lehetősége.
Jelenleg 19-ezer olyan háztartásról tudnak, ahol kikapcsolta a szolgáltató az áramot, de rengeteg helyen nem is volt soha bekötve, erről nehéz adatot találni - mesélte Bognár Zoltán koordinátor az nlcafe.hu-nak.
A Fényhozók ötletgazdája a Romaversitas ösztöndíjasa, a fizika szakon tanuló Orsós Mihály, aki indiai és afrikai elmaradott térségekből vette a példát: LED-szalaggal körbetekert vizespalackokat helyeznek el a házak több pontján (mely így remekül szórja a fényt), melyhez egy háztetőre helyezett 24V-os napelem és egy akkumulátor biztosítja az energiát.
A projektet először Nagyecseden próbálták ki, idén viszont a Csongrád megyei Bakson szeretnék folytatni munkájukat. Nem csak felszerelik az eszközöket, hanem képzést is tartanak számukra a rendszer működéséről, hogy ne csak kész dolgot kapjanak, hanem használható tudást is a családok. A terv szerint tavasszal szeretnének tíz kisgyermekes családhoz visszatérni, ehhez szeretnének 650 ezer forint támogatást gyűjteni.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
