Felipe Espinosa úgy érezte, hogy még mindig szeretne tanulni valamit.
Eduline
A perui egyetemi felvételi eljárásban a megszerezhető 450 pontból 400-at teljesített Felipe Espinosa, aki így 79 évesen iratkozhatott be hallgatóként ipari mérnöknek a Puebla-i Egyetemen.
Espinosa már özvegyen, öt gyermek felnevelése után döntött úgy, hogy szeretne diplomás lenni - írja az El Universal. 17 évesen állt munkába, így sokáig nem volt lehetősége, hogy befejezze a középiskolai tanulmányait. Végül 6 éve érettségizett, jó eredményekkel, majd néhány év szünet után adta be jelentkezését.
A feladás sosem volt a szótárában: még fiatalon egy munkagép miatt szilánkosra tört az egyik lába. Akkoriban sokat ivott és dohányzott, az állapota miatt az orvosok az amputációt javasolták. Espinosa viszont nem fogadta el, helyette minden más tanácsot betartva tett azért, hogy megmaradjon a lába, feladta a káros szenvedélyeit is.
Hogy megéljen, az egyetemi órák után gyümölcsöt és zöldséget árul a környéken.
Évfolyamtársai számára is kissé furcsa a helyzet, mind húsz év körüliek, az idős hallgató viszont nagyon nyitottan áll a közösségéhez.
Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. 97 évesen vehette át az érettségijét Margaret Thome Bekema, aki a ceremónián könnyekben tört ki.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
